[Napi e-vangelium] 2016-12-31

2016. december 31. – Szombat

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt
kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami
lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A
világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Föllépett
egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy
tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.
Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a
világosságról. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy
megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de
a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.
Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei
legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test
kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És
az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét,
mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: „Ő az, akiről mondtam,
hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én." Hiszen mi
mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt
ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus
Krisztus által valósult meg. Istent soha senki nem látta; Isten
Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Jn 1,1-18

Elmélkedés:

Az esztendő fordulója újra és újra a mögöttünk lévő időre és az előttünk
lévőre irányítja gondolatainkat. Keresztény hitünk a teremtő isteni
szándékban fedezi fel mindennek az eredetét és kezdetét, beleértve emberi
természetünket is. Ugyanakkor a teremtés végső céljára a világ
beteljesedésére, az ember újjászületésére is gondolunk, mert nem élhetünk
csupán a múltból, hanem jövőnket is terveznünk kell, sőt, Istennek is
terve van velünk a jövőben, mind a közeliben, amit földi életnek nevezünk,
mind a távoliban, amit örök életnek. A keresztény hit nem egyszerűen csak
visszatekintés a múlt év eseményeire, amelyeket személyesen megéltünk és
nem csak felidézése az elmúlt évszázadok eseményeinek, amelyeket elődeink
átéltek, hanem szüntelen előretekintés. Előretekintés és várakozás arra,
hogy a jövőben Isten és a világ úgy találkozik, hogy Isten lesz a világban
és a világ megújul Istenben. Vonatkozik ez a teremtett világra és az
emberre, mint teremtményre egyaránt. Minden létező számára Isten a kezdet
és ő a végső cél, hozzá szeretnénk mi is eljutni. És hogy ez az út, az
Istenre találás és az Istenhez érkezés útja milyen hosszú, hány évig vagy
évtizedig tart, az bizonyos szempontból nem is lényeges, mert egyedül az a
fontos, hogy megérkezzünk hozzá. Éveink számához mindig hozzáadhatunk
egyet a születésnapunkon és a történelmi időt az új év kezdetétől eggyel
nagyobb évszámmal jelölhetjük, de ez már nem lesz fontos, amikor
megérkezünk az örökkévalóságba.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Légy áldott, ó, Atyánk, ki mérhetetlen szeretetedben egyszülött fiadat
ajándékozta nekünk. Ő megtestesült a Szentlélektől a Szűzanya legtisztább
méhében és mintegy kétezer éve megszületett Betlehemben. Útitársunk lett,
s új értelmet adott a történelemnek, közös utunknak az Új Ég és Új Föld
felé, melyet szorongás és szenvedés, hűség és szeretet kísér. Ennek végén
Te, a halált legyőzve, minden leszel mindenben.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161231.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

[Napi e-vangelium] 2016-12-30

2016. december 30. – Péntek, A Szent Család: Jézus, Mária és József

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek
álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj
Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül,
hogy megkeresi és megöli a gyermeket." József fölkelt, fogta a gyermeket
és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes
haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Egyiptomból hívtam az én fiamat.
Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és
így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére,
mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek!" József fölkelt, fogta
a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor
meghallotta, hogy Judeában Arkelausz uralkodik apja, Heródes után, félt
odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment.
Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit
a próféták mondtak: „Názáretinek fogják hívni".
Mt 2,12-15. 19-23

Elmélkedés:

A Szent Család képe Szomorú eset, amikor egy gyermek eltűnik. A szülők
kétségbeesve keresik őt, majd a rendőrség is bekapcsolódik a keresésbe.
Egyes esetekben előkerül az elveszett gyermek, más esetekben évek múltán
sem ad életjelt magáról. Néha erőszakkal rabolnak el valakit, máskor maga
a gyermek vagy a fiatal hagyja el szüleit, úgy érzi, mindenből elege lett.
Régebbi időkben a villanyoszlopokra, hirdetőtáblákra és más feltűnő
helyekre ragasztották ki az eltűnt személyek arcképét, bízván abban, hogy
valaki felismeri őt és értesíti a szülőket. Újabban a televízióban,
újságokban vagy az interneten is keresnek eltűnt személyeket. Valamikor a
XX. század elején történt, hogy az amerikai nagyvárosban, New York-ban
eltűnt egy fiatal lány, pontosabban egy családi vita után elhagyta a
szüleit. Édesanyja és édesapja hiába várta vissza heteken és hónapokon
keresztül, a lányuk nem jelentkezett, nem jött vissza. Ekkor többen
tanácsolták nekik, hogy a lány arcképét függesszék ki mindenfelé a
városban, hátha valaki felismeri és segíthet a szülőknek. A szülők napokig
gondolkoztak az ötleten, aztán mégis máshogy döntöttek. Nem függesztették
ki a lányuk arcképét, hanem elmentek egy fényképészhez másik két
gyermekükkel együtt és készíttettek magukról egy képet. Ezt a családi
képet, amelyről hiányzott eltűnt lányuk, aztán kiragasztották a városban
sokfelé, azzal a mondattal, hogy továbbra is szeretik lányukat, hiányzik a
családból. A lány, aki egyébként nem hagyta el a várost, lépten-nyomon
találkozott csonka családjának képével és néhány nap múlva visszatért
hozzájuk.
Az emberek Istentől való eltávolodását és korunk hitetlenségét látva úgy
gondolom, hogy Isten újra és újra telerakja a világot a Szent Család
képével. Azt szeretné, hogy térjünk vissza hozzá, éljünk vele, ezért
szüntelenül keres minket. Isten kész a megbocsátásra és kész arra, hogy
visszafogadjon minket szeretetébe. De nem a mi arcképünket teszi ki
mindenfelé, nem a bűn miatt eltorzult arcunkkal akar szembesíteni minket,
hanem más módon hív minket. Irántunk való végtelen szeretetére emlékeztet
minket, arra, hogy helyünk van az ő közelében. Amikor ma, a Szent Család
ünnepén, magunk elé képzeljük a kis Jézust, édesanyját, Máriát és
nevelőapját, Szent Józsefet, akkor gondoljunk arra, hogy ebben a családban
nekünk is helyünk van. A Szent Család otthona a mi otthonunk is, legyen az
szegényes istálló Betlehemben, ideiglenes szálláshely az Egyiptomba való
menekülés idején vagy egyszerű ház Názáret városában. A Szent Család sorsa
a mi sorsunk is, legyen az boldog öröm a betlehemi barlangban, nyugtalan
menekülés egy távoli országba vagy csendes munka a családi otthonban.
Vegyük észre, hogy Isten teleragasztja a Szent Család képével városainkat
és utcáinkat, mert hazavár minket!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mindenható Istenünk! Hisszük, hogy a házasság és család drága kincs,
megbecsülendő érték. Segíts minden embert, hogy megtalálja ezt a kincset!
Hisszük, hogy az evangéliumi értékrend biztos segítséget nyújt
mindazoknak, akik gyorsan változó világunkban, a válságok korában, a
nehézségek idején a te szeretetedben akarnak élni. Vezesd a családban
élőket igazságaid felismerésére és a szeretet hűséges megélésére a
mindennapokban! Segítsd emberhez méltó élethez, emberi méltóságuk
megőrzéséhez és hivatásuk megtalálásához azokat, akik pillanatnyilag
nélkülözik a család szeretetét! Emlékeztesd a szülőket felelősségükre
gyermekeik iránt és tanítsd a gyermekeket engedelmességre szüleik iránt!
Segíts minden embert, hogy megtalálja a boldogságot!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161230.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

[Napi e-vangelium] 2016-12-29

2016. december 29. – Csütörtök

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei
felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr
törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona." Ekkor
kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy
két galambfiókát" tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő
ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A
Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem
látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba,
amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent:
„Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára
készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és
dicsőség népednek, Izraelnek."
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott.
Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az
ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy
napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!"
Lk 2,22-35

Elmélkedés:

János apostol a Jézussal töltött esztendők alatt és az azt követő évek
során elsajátította a hit látásmódját. Evangéliumának minden történetéből
és szavából ez sugárzik. A hit útján akarja vezetni írásának olvasóit. Az
idős Simeonnak, akiről a mai evangéliumi szakaszban olvasunk, nem volt
erre szüksége. Mondhatjuk, hogy ő nem Jézustól tanult, hanem a Szentlélek
indításaira hallgatott. Hitt a Lélek kinyilatkoztatásának, amely szerint
még életében meg fogja látni az Üdvözítőt. A Lélek indította, hogy a
templomba menjen és a Lélek nyitja meg szemeit, hogy felismerje a kisded
Jézusban a megváltót, akinek érkezésére várt. Ettől kezdve Simeonnak nincs
több vágya. Mert mit is kaphatna nagyobbat az élettől, minthogy
megláthatta az Isten Fiát?
Simeon jelenléte a Jézus születése körüli eseményekben nem csak valóságos,
hanem van egy jelképes szintje is. Az ő személye jelképezi ugyanis
mindazokat, akik az ószövetségi időkben az isteni ígéretek alapján vártak
a messiás jövetelére. Sok évszázad nemzedéke nem élhette meg személyesen e
jövetelt. Az ő nevükben is szól Simeon hálaadása Istennek, aki mindig
beteljesíti ígéreteit.
Ne mondja karácsony után senki csalódottan, hogy másmilyen Jézust
szeretett volna! Ez a Gyermek az Isten Fia. A hit szemével felismerhetjük
őt.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, add meg nekem a testvéri szeretetet, és színed előtt add ezt meg,
ott, ahol te látsz; add, hogy amikor szívem igazi ítéletét kérdezem, ezt a
választ halljam: a testvéri szeretetnek a jóság gyümölcsét rejtő gyökere
valóban bennem van; akkor bizakodhatom Benned, és te megadod nekem
mindazt, amit kérek, mivel megtartom parancsaidat.
Szent Ágoston

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161229.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

[Napi e-vangelium] 2016-12-28

2016. december 28. – Szerda, Aprószentek

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek
álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj
Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül,
hogy megkeresi és megöli a gyermeket." József fölkelt, fogta a gyermeket
és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes
haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Egyiptomból hívtam az én fiamat. Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek
kijátszották, nagy haragra lobbant, és Betlehemben meg annak egész
környékén megöletett minden fiúgyermeket kétévestől lefelé, a bölcsektől
megtudott időnek megfelelően. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta
jövendölt: „Kiáltás hangzik Rámában, nagy sírás és jajgatás: Ráchel
siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé."
Mt 2,13-18

Elmélkedés:

Karácsony öröme nem tartott sokáig, mert mindjárt az ünnep másnapján Szent
István vértanúságára emlékeztünk, majd ismét vértanúkra, az Aprószentekre
emlékezünk a mai napon. Azokat az ártatlan gyermekeket nevezzük
Aprószenteknek, akiket Jézus miatt öltek meg Betlehemben. Heródes király
saját földi hatalmát féltve adta ki a kegyetlen parancsot, miszerint
Betlehemben minden két évnél fiatalabb fiúgyermeket meg kell ölni. Katonái
kérdezés, mérlegelés nélkül teljesítették a parancsot. Az emberi
féltékenység, a kicsinyesség az uralkodót szörnyű cselekedetre indítja.
Hatalmával visszaélve ártatlanok életét oltja ki.
De mindez nem rendítheti meg Istenbe vetett hitünket! Bár nagynak és
legyőzhetetlennek tűnik az emberi gonoszság, mi hisszük, hogy Isten jósága
képes minden fájdalmat szeretetté alakítani. Bár sok esetben
megfékezhetetlennek tűnik az emberi rosszindulat, mégis szilárdan hisszük,
hogy legyőzhető a jósággal. Bár látszólag emberek irányítják saját
kényük-kedvük szerint az eseményeket, mégis hiszünk abban, hogy végső
soron Isten akarata fog megvalósulni. A Szent Család megmenekülése e
gondviselésnek köszönhető. Törekedjünk arra, hogy megmaradjon bennünk az
Isten iránti igaz szeretet, az ő gondviselésébe vetett bizalom, mert az
Isten-szeretőknek valóban minden a javukra válik.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, mindenható Atyánk, engedd összes gyermekednek megtapasztalni,
hogy úton vannak feléd, az ember végső célja felé, s hogy van kísérőjük,
aki jót akar nekik: Mária, a tiszta szeretet képe, akit eleve arra
választottál, hogy Krisztus Anyja és az Egyház Anyja legyen. Neked, aki az
élet Atyja, kezdet nélküli forrás, a legfőbb jó és örök világosság vagy, a
Fiúval és a Szentlélekkel együtt legyen tisztelet és dicsőség, dicséret és
hála mindörökkön örökké! Ámen.
Szent II. János Pál pápa

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161228.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

[Napi e-vangelium] 2016-12-27

2016. december 27. – Kedd, Szent János apostol és evangélista

A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott
Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül
adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!" Péter
és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a
ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb
ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment
be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a
kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem
külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is,
aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
Jn 20,2-8

Elmélkedés:

Szent János apostol egyértelműen azzal a szándékkal írta meg evangéliumát,
hogy elvezesse az olvasókat a Jézus Krisztusban való hitre. E szándéka
világosan nyomon követhető egész művén. A Jézus csodáiról szóló
elbeszélésekben különösen is megfigyelhető a hit szerepe, amely vagy a
gyógyításokat megelőzően szerepel, azaz mintegy az emberek hitét látva
cselekszik Jézus vagy azok után, a csodatettek, mint hitet ébresztő jelek
láttán születik meg az emberekben. Gondoljunk csak például arra, hogy
Jézus első csodájának, a kánai menyegzőn a víz borrá változtatásának
története ezzel a kijelentéssel zárul: „Ezzel kezdte Jézus csodatetteit a
galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, tanítványai pedig hittek
benne" (Jn 2,11). Vagy gondolhatunk a vakok, bénák, leprások
meggyógyítására, amelyek azt követően történnek, hogy a gyógyulni vágyók
kifejezik Jézus istenségébe, isteni hatalmába vetett hitüket.
Szent János evangélista jól tudja, hogy történetei hiteltelenek volnának,
ha nem mutatná be saját előrehaladását a hit útján és nem tenne tanúságot
személyes hitéről. Ma az ő ünnepén azt a részletet olvassuk fel írásából,
amely minden bizonnyal a legdöntőbb volt számára. Saját nevét ugyan
elhallgatja művében, de mi tudjuk, hogy Péter mellett ő volt a másik
tanítvány, aki a feltámadás hajnalán Jézus sírjához sietett, majd az üres
sír és az otthagyott leplek láttán megszületett benne a hit.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Születéseddel az isteni szeretet jött el emberi
világunkba. Emberré lettél értünk és vállaltad emberi sorsunkat.
Születésed által megújítasz, újjáteremtesz minket. Emberi világunkba
születéseddel az isteni világba, az isteni életbe hívsz bennünket. Hittel
valljuk, hogy te vagy megváltónk és üdvözítőnk. Betlehemi kis Jézus,
taníts minket, hogy megőrizzük magunkban a gyermeki lelkületet és az
istengyermeki méltóságot!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161227.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

[Napi e-vangelium] 2016-12-26

2016. december 26. –Hétfő, Szent István első vértanú

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Legyetek óvatosak az
emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig
megostoroznak benneteket. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak,
hogy tanúságot tegyetek előttük és a pogányok előtt. Amikor átadnak
benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok. Abban
az órában megadatik majd nektek, hogy hogyan beszéljetek. Hiszen nem ti
fogtok beszélni, hanem Atyátok Lelke szól majd belőletek. Halálra adja
akkor a testvér a testvérét, az apa a gyermekét, a gyermekek pedig szüleik
ellen támadnak, hogy vesztüket okozzák. Miattam mindenki gyűlölni fog
titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül.
Mt 10,17-22

Elmélkedés:

Karácsony másnapján Szent Istvánt, az Egyház első vértanúját ünnepeljük.
Személyében egy olyan szentet látunk, aki végigjárta a hit útját, és a
döntő pillanatban kiállta a próbát, megtartotta hitét, még akkor is, ha ez
élete feláldozását jelentette. István történetét nem az evangéliumok,
hanem az Apostolok Cselekedeteiben Lukács evangélista hagyta ránk (vö.
ApCsel 6. és 7. fejezet). Leírásában megcsodálhatjuk István végtelen
türelmét és a krisztusi hithez való ragaszkodását. Nem gyalázta
ellenségeit, hanem imádkozott értük. Nem tagadta meg hitét, hanem hűséges
maradt.
A későbbi keresztény évszázadok keresztényei szintén megtapasztalták, hogy
a hit útja veszélyes, próbatételekkel teli, és rajta ellenséges érzületű
emberekkel is lehet találkozni. Jézus Krisztus jövetele döntési helyzet
elé állítja az embert. Vagy elfogadja valaki Jézus tanítását és azok
szerint él vagy elutasítja azt. Az evangéliumok e kettős emberi
magatartást, hozzáállást hűségesen mutatják be. Olvashatunk a Jézust
kereső tömegekről, elénk tárul a nép lelkesedése, ugyanakkor az
evangélisták nem hallgatnak azokról sem, akik a kezdetektől fogva a
vallási élet felforgatóját látták Jézus személyében. E kettős fogadtatást
a Jézus által missziós útra küldött apostolok, majd pedig a későbbi
időkben a hitükről tanúságot tevő keresztények is megtapasztalták.
Szent István vértanú példája segítsen minket, hogy kitartsunk a hitben és
elnyerjük az üdvösséget.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te emberré lettél értünk és vállaltad emberi
sorsunkat. Születésed által megújítasz minket. Emberi világunkba
születéseddel az isteni világba hívsz mindannyiunkat. Megváltást és
üdvösséget hozol számunkra. Ó, betlehemi Gyermek, taníts minket, hogy
örökre megőrizzük magunkban a gyermeki lelkületet!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161226.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/

[Napi e-vangelium] 2016-12-25

2016. december 25. – Urunk születése – Karácsony

Azokban a napokban Augusztusz császár elrendelte, hogy írják össze a
földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria
kormányzója Kirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy
összeírják. Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid
városába, a judeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével,
Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária
napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába
takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az
éjszakában. Egyszerre csak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr
dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt
hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az
egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid
városában. Ez lesz nektek a jel: kisdedet találtok pólyába takarva és
jászolba fektetve." Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül.
Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség
a földön a jóakaratú embereknek!
Lk 2,1-14

Elmélkedés:

Vedd el, ami az enyém, és add nekem, ami a tiéd! Szent Jeromos, aki
elsőként fordította az akkori köznyelvre, a latinra a Szentírást, sok éven
át élt remeteként abban a betlehemi barlangban, ahol Jézus született. A
legenda szerint egy karácsonyi éjszaka imádság közben azt kérdezte
Jézustól, hogy emberként miként tudná viszonozni azt, hogy Isten vállalta
a nagy egyszerűséget, amikor megszületett. Kérdésére a következő szavakat
hallotta: „Énekelj Istennek e szavakkal: Dicsőség a magasságban Istennek!"
Erre nem is kellett volna bíztatni őt, hiszen szíve nagy örömével
szüntelenül ismételgette az angyalok énekét, akik azon a bizonyos
éjszakán, a Megváltó születése napján így énekeltek a pásztoroknak:
Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú
embereknek! Szent Jeromos azonban kevésnek találta ezt, ezért felajánlotta
összes pénzét Istennek, de erre azt a választ kapta, hogy vagyonát inkább
adja a szegényeknek. Jeromos megígérte, hogy teljesíti a kérést, de tovább
erősködött, mert mindenképpen adni szeretett volna valamit Istennek is.
Úgy érezte, ha nem adhat semmit, akkor belehal a szenvedésbe. Erre azt a
választ kapta, hogy akkor a bűneit adja oda. Ekkor Szent Jeromos így
fejezte be imádságát: „Kisded Jézus! Vedd el, ami az enyém, és add nekem,
ami a tiéd!"
A szeretet ünnepén lehet nagy felajánlásokat tenni, de ha önmagunkat nem
akarjuk felajánlani Istennek, akkor semmit sem adtunk. Karácsonykor szép
és értékes ajándékokat kaphatunk szeretteinktől, de ha Istent, aki önmagát
akarja nekünk ajándékozni, nem fogadjuk a szívünkbe, akkor semmit sem
kaptunk. Karácsonykor megfogalmazhatunk csodaszép imákat, amelyekben hálát
adunk Istennek a megváltásért és a Megváltó eljöveteléért, de ha nem
vagyunk készek arra a csodálatos változásra, amely emberségünket Istennek
tetszővé alakítja, akkor hiábavaló szavakat mondunk csupán. Tanuljuk meg
tehát Szent Jeromos rövid imáját és mondogassuk gyakran ezekben az ünnepi
napokban: „Kisded Jézus! Vedd el, ami az enyém, és add nekem, ami a tiéd!"
Istennek nem drága ajándékokra vagy nagy ígéretekre van szüksége, hanem
szívünk megtérésére. Adjuk tehát neki bűneinket, valljuk meg, hogy
engedetlenek voltunk, hogy ő megtisztítsa szívünket, eltörölje bűneinket.
Szent Jeromos szavait utánozva így imádkozhatunk: Kisded Jézus! Vedd el,
ami az enyém, vedd el, töröld el bűneimet és add nekem, ami a tiéd, azaz a
lelki tisztaságot és az életszentséget! Az ünnep előtti hetek és napok
mindig fokozott izgalommal járnak, alig bírjuk elvégezni megszaporodott
teendőinket. Ezért most, a karácsony ünnepét megnyitó éjszakán imádkozzunk
így: Kisded Jézus! Vedd el, ami az enyém, vedd el türelmetlenségemet, vedd
el szívem nyugtalanságát, és add nekem, ami a tiéd, add nekem békédet, add
nekem nyugalmadat! A karácsony ünnepe szerénységre és alázatra indít
minket. Imádkozzunk ezért így: Kisded Jézus! Vedd el, ami az enyém, vedd
el túlzott magabiztosságomat, vedd el megváltoztathatatlannak gondolt
elképzeléseimet, vedd el akaratoddal ellentétes szándékaimat, és add
nekem, ami a tiéd, add nekem akaratod elfogadását, add nekem az
engedelmesség lelkületét! Kisded Jézus! Vedd el, ami az enyém, vedd el a
hétköznapok gondját, és add nekem, ami a tiéd, add nekem az ünnep örömét!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Istenünk! Segíts minket, hogy az ünnep folyamán odafigyeljünk a
karácsonyi örömhírre és a te lelki ajándékaidra! Szeretnénk olyan gyermeki
lélekkel hallgatni az angyalok énekét, mintha először hallanánk, hogy új
öröm ébredjen szívünkben. Szeretnénk elindulni a betlehemi pásztorokkal
együtt, hogy mi is csodát lássunk. Lássuk a Gyermeket, aki mindig új arcát
mutatja nekünk, amikor odatérdelhetünk jászola elé. Szeretnénk, ha úgy
sugározna rólunk az öröm, mintha most találkoztunk volna vele először,
mert bár minden évben eljön közénk, mindig új boldogságot, új szeretetet
gyújt szívünkben. Segíts minket, hogy amikor találkozunk veled, őszinte
szívvel tudjuk imádkozni: Kisded Jézus! Vedd el, ami az enyém, és add
nekem, ami a tiéd!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20161225.mp3
 
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/