2016. szeptember 10., szombat

[Evangelium] 2016-09-10

2016. szeptember 10. – Szombat

Egy alkalommal Jézus így szólt tanítványaihoz: Nincs jó fa, amely rossz
gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. Minden fát
gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek a tövisbokorról fügét, sem a
tüskebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót
hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat hoz elő. Hiszen a szív
bőségéből szól a száj! Miért mondjátok nekem: „Uram, Uram!" – ha nem
teszitek, amit mondok?
Megmondom nektek, kihez hasonlít az, aki hozzám jön, hallgatja
tanításomat, és tettekre is váltja: hasonlít ahhoz a házépítő emberhez,
aki mélyre ásott, és az alapot sziklára rakta. Jött az árvíz, rázúdult a
házra, de nem tudta azt összedönteni, mert jó alapra épült. Aki viszont
hallgatja tanításomat, de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez,
aki házát alap nélkül építette a puszta földre. Amikor rázúdult az árvíz,
háza azonnal összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Lk 6,43-49

Elmélkedés:

Jézus beszédeit olvasva az evangéliumokban megállapíthatjuk, hogy az Úr
kiváló tanító. Mondanivalóját szemléletes példák segítségével közvetíti,
de amúgy is egyszerűen, érthetően beszél. Főként az egyszerű emberek
gyűlnek össze körülötte nagy számban, mert Isten üzenetét meggyőzően tudja
közvetíteni. Tévedés volna azonban ez alapján azt állítani, hogy ő csak
egy tanító. Ha megnézzük, hogy milyen viszonyban van az emberekkel, akkor
azt látjuk, hogy ő szól hozzájuk, tanítja őket, a nép pedig hallgatja
szavait. Ebből az „iskolás" kapcsolatból azonban ő maga is ki akar lépni,
mert a hallgatásnál többet vár tőlük. Azt szeretné, ha tanítását az
emberek tettekre váltanák. Ki szeretne lépni a szavak világából,
pontosabban azt akarja, hogy a hallgatóság lépjen ki a passzív
figyelésből, az elméleti tudnivaló szűkös keretéből és váltsa tettekre,
valósítsa meg mindazt, amit tanít.
A sziklára és a puszta földre épített házról szóló példában egyértelművé
teszi, hogy azokat tekinti bölcsnek, akik tanítása szerint élnek, és
balgák azok, akik megelégszenek a hallgatással. Miként a fákat
gyümölcsükről lehet megismerni, ugyanúgy a keresztény ember is arról
ismerhető fel, hogy a krisztusi tanítás a jócselekedetek gyümölcsét termi
benne. A végső ítéleten nem hitigazságokat kell majd sorolnunk, hanem a
cselekedeteinket fogja nézni Isten.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel felajánlod szavadat és
tanításodat. Ahogy a magvető nem tesz különbséget a földre vonatkozóan,
hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a
gazdaghoz, a szegényhez, a bölcshöz, a tudatlanhoz, a buzgóhoz, a
lustához, a bátorhoz és a gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz
mindenkihez. Add, Uram, hogy tanításodat figyelemmel hallgassam és
állandóan eszemben tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160910.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 9., péntek

[Evangelium] 2016-09-09

2016. szeptember 9. – Péntek

Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak:
„Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a
gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember,
amikor már olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát embertársad
szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan
mondhatod embertársadnak: Barátom, hadd vegyem ki szemedből a szálkát,
holott saját szemedben nem látod meg a gerendát? Képmutató! Vedd ki előbb
a magad szeméből a gerendát, s aztán törődj azzal, hogy kivedd a szálkát
embertársad szeméből."
Lk 6,39-42

Elmélkedés:

Jézus szemléletes hasonlatot mond azzal kapcsolatban, hogy az ember
könnyen észreveszi mások legkisebb hibáját is, miközben észre sem vesszük,
hogy nekünk sokkal nagyobb bűneink vannak. Előszeretettel beszélünk mások
bűneiről, de nem szeretnénk, ha a mi vétkeink napvilágra kerülnének. Mi
tehát a helyes magatartás, ha a bűnnel, a másik emberben vagy önmagunkban
felfedezett bűnnel találkozunk?
Először is azt szögezzük le, hogy ne keressük másokban a hibát, mert nincs
jogunk ahhoz, hogy mások lelkivilágában keresgéljünk. A második szabály a
következő: ha felebarátunk bűne tudomásunkra jut, ne ítélkezzünk felette,
mert egyedül Istennek van joga ahhoz, hogy megítélje az emberi
cselekedeteket. Ne feledjük, hogy soha nem ismerhetjük teljesen a másik
ember élethelyzetét, körülményeit, ezért hiányos ismereteink miatt csak
téves lehet az ítélkezésünk eredménye. Harmadik irányelvként hozzátehetjük
ehhez: nem feltétlenül a mi feladatunk a másik embert figyelmeztetni
bűnére, mert nem biztos, hogy kellő tapintattal tudjuk ezt megtenni.
Hagyjunk időt a bűnös ember számára, hogy önmaga belássa bűnét és jobb
útra térjen.
Ha viszont önmagunkban fedezzük fel a bűnt, legyünk nyugodtan szigorúak.
És ne késlekedjünk, hanem mielőbb szakítsunk bűnös múltunkkal. A javulást,
a megtérést önmagunkon kezdjük!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! „Mit mondotok, ki vagyok?" – fordultál egykor
apostolaidhoz, s ma tőlem kérdezed ugyanezt. Tanítványaidhoz hasonlóan
szívesen hallgatnék, mert a személyes kérdésre nehéz személyes és igaz
választ adnom. De nem hallgathatok, mert türelmesen várod válaszom,
hitvallásom. Bátortalanul mondom ki: Uram, te vagy az életem! Vagy inkább
kérlek: Uram, te légy az életem! Élj bennem, és segíts, hogy a földi létet
követően az örök életben is veled legyek! Segíts, hogy az evangéliumhoz
méltóan éljek!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160909.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 8., csütörtök

[Evangelium] 2016-09-08

2016. szeptember 8. – Csütörtök, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt
Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket
fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem
akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja
el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így
szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert
a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak
nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől." Mindez pedig azért történt,
hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: „Velünk az Isten."
Mt 1,18-23

Elmélkedés:

Jézus édesanyja, Szűz Mária születését ünnepeljük a mai napon. Mária
születéséről természetesen nem számolhatnak be az evangéliumok, de a
keresztény hagyományból ismert, hogy Joakim és Anna voltak Mária szülei.
Az ünnep evangéliuma Jézus születését, Mária anyaságának titkát idézi fel.
A mindenható Isten különleges feladatra szánta a názáreti leányt, és
minden kegyelmi segítséget megadott ahhoz, hogy hivatását betöltse. Mária
Gábor angyaltól értesül arról, hogy Isten őt választotta ki, hogy a
Megváltó anyja legyen, s ő örömmel egyezik bele Isten akaratába.
Anyaságának titkát kezdetben egyedül Mária ismeri, majd pedig az isteni
beavatkozásnak köszönhetően jegyese, József is tudomást szerez róla. Ő
szintén elfogadja Isten akaratát, beleegyezik abba a hivatásba, amit Isten
szán neki, hogy tudniillik Jézus nevelője, a szent család oltalmazója
legyen.
Nem csupán a jegyesi kapcsolat köti össze Máriát és Józsefet, hanem az
Istennek engedelmeskedő lelkületük is. Bár kezdetben bizonytalanok és
kérdések merülnek fel mindkettőjükben, mégis nyitott szívvel hallgatják az
isteni üzenetet és kifejezik készségüket, hogy mindent megtesznek, amit a
Mindenható kér tőlük. Nem lázadnak, hanem egész életüket Isten
szolgálatába állítják, így lesznek ők részesei a megváltás művének.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem: neked
szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom
kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem! Add, hogy megértsük: neked
szükséged van ránk, és nekünk is szükségünk van egymásra!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160908.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 7., szerda

[Evangelium] 2016-09-07

2016. szeptember 7. – Szerda

Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira
emelte tekintetét, és így szólt: „Boldogok vagytok, ti, szegények, mert
tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és
megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az
Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert
nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a
prófétákkal.
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a
hamis prófétákkal."
Lk 6,20-26

Elmélkedés:

A hívő, a vallásos ember meggyőződése, hogy ahol valamilyen hiány lép fel,
ott Isten tudja betölteni ezt a hiányt. Ezzel szemben, aki úgy gondolja,
hogy neki mindene megvan és fáradhatatlanul meg is küzd azért, hogy
mindene meglegyen, annak nem tud mit adni Isten.
Ez a tapasztalat húzódik meg a boldogságok hátterében, amiről Jézus
beszél. Ne tekintsd sorscsapásnak, ha szegény vagy, mert Isten tud neked
lelki gazdagságot adni! Ne ess kétségbe a pillanatnyi éhség miatt, mert
Isten gondoskodik rólad! Nem tragédia, ha sírnod kell, mert Isten fogja
bánatodat örömre fordítani! Ne ess kétségbe, ha bántanak hited miatt,
főként ne tagadd meg hitedet, mert Isten örök élettel fogja megjutalmazni
hűségedet!
A gazdag az, akinek van valamije. A gazdag birtokol, vagyont gyűjt
magának, önmagának él. A szegénynek talán semmije sincs. A szegény, mivel
mást nem tud adni, az életét adja oda másoknak, másokat szolgál. Isten az,
akinek van, aki létezik. Isten nem gazdag, de nem is szegény. Nem birtokol
földi javakat, kincseket, mégis mindene megvan. Isten odaadja magát az
embernek, de nem a gazdagnak, aki azt hiszi, hogy mindent birtokolnia
kell. Isten nem tudja a gazdagnak adni magát, mert ő nem birtokolható.
Isten a szegénynek adja magát, akinek életében van hely Isten számára, s
aki nem birtokolni akarja Istent, hanem megelégszik azzal, hogy Isten
benne éljen.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Hiszem, Istenem és Megváltóm, erősen hiszem, hogy az Oltáriszentségben
vagy, mint igaz Isten és igaz ember. Hiszem, hogy a te tested, a te véred,
a te lelked, a te istenséged és szent emberséged egészen bennfoglaltatik e
szent ostyában, habár szemeim mindebből semmit sem látnak.
Szalézi Szent Ferenc

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160907.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 6., kedd

[Evangelium] 2016-09-06

2016. szeptember 6. – Kedd

Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten
imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott
közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek
is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab
fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt.
Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány
sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából, Jeruzsálemből,
Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy
hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok
is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta
őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
Lk 6,12-19

Elmélkedés:

Milyen különös és tanulságos az apostolok kapcsolata Jézussal. Az Úr
először meghívja őket követésére, hogy legyenek a tanítványai. Készséggel
és késlekedés nélkül indulnak nyomába, elhagyják korábbi mesterségüket. A
meghívás és annak elfogadása hozza létre a kapcsolatot a Mester és
tanítványai között. Ettől kezdve szüntelenül vele vannak, Jézus megosztja
velük életét.
Jézus kiválaszt tizenkét személyt, a küldötteit, hogy apostolok legyenek.
Itt viszont nincs szó arról, hogy a tanítványok valamiféle jelét adnák
annak, hogy elfogadják ezt a kiválasztást és az azzal járó új feladatot,
küldetést. Jézus kiválasztja őket, és természetesnek veszi, hogy a
tizenkét személy nem fog ellenkezni. Az apostolok kiválasztásában még
nagyobb hangsúlyt kap Isten akarata, mint a meghívások esetében. Az
apostolok nem lemondanak saját akaratukról, hanem már azonosultak
Mesterükkel. Életüket már neki adták, már jó ideje állandóan vele vannak,
s Jézus alkalmasnak találja őket arra, hogy küldöttei legyenek, akik
folytatják az általa megkezdett munkát, az Isten országa örömhírének
terjesztését és a róla szóló tanúságtételt.
Isten napjainkban is keres olyan keresztényeket, akik küldöttei lehetnek.
Kész vagyok-e arra, hogy életemet az ő szolgálatába állítsam?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi
testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk
a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy felismerjünk
téged minden emberben, a kicsinyekben is és téged szolgáljunk mindenkiben!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160906.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 5., hétfő

[Evangelium] 2016-09-05

2016. szeptember 5. – Hétfő

Jézus az egyik szombaton elment a kafarnaumi zsinagógába, és tanítani
kezdett. Volt ott egy jobb kezére béna ember. Az írástudók és a farizeusok
figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton; hogy aztán okot
találjanak a vádaskodásra. Ő azonban ismerte gondolataikat. Megszólította
tehát a béna kezű embert: „Kelj fel, és állj ide a középre!" Az felkelt és
odaállt. Jézus akkor hozzájuk fordult: „Kérdem tőletek: Szabad-e szombaton
jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?" Végignézett
rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!" Az megtette,
és meggyógyult a keze. Erre esztelen harag szállta meg őket, és arról
kezdtek tanakodni, hogy mit tegyenek Jézussal.
Lk 6,6-11

Elmélkedés:

A múlt szombati evangéliumban és elmélkedésben már szó volt a szombati
nyugalom megtartását szabályozó zsidó parancsokról és a munka tilalmáról.
A mai szövegben ennek folytatásáról olvasunk. A farizeusok kíváncsian
várják, hogy Jézus gyógyít-e szombaton. Az ő felfogásuk szerint a
gyógyítás is munkának számít, tehát szombati napon tilos ilyet tenni. E
nézet mögött méginkább felfedezzük a vallási túlbuzgóságot.
Jézus általában kerüli a vitákat a vallási vezetőkkel. A törvénytudók és a
farizeusok egyre többször keresik az alkalmat, hogy belekössenek
tanításába, ezért vitákat kezdeményeznek vele különféle vallási
kérdésekben. Ilyen esetekben Jézus bölcsen felel, s ezzel igazolja a
törvényekben való jártasságát, máskor pedig kitérő választ ad. A viták
tehát nem hoznak kellő eredményt a kezdeményezők számára, ezért új
területet keresnek, Jézus cselekedeteibe akarnak belekötni. A szombati
gyógyítások alkalmával Jézus egyáltalán nem kerüli az esetleges
szembeütközést, hanem szinte provokálja a vallási vezetőket. Azért teszi
ezt, mert a gyógyítások minden esetben Isten jóságának, irgalmának a
megnyilvánulásai és semmiféle emberi parancs nem korlátozhatja az isteni
jóság megmutatkozását. Isten mindig az ember javát, az ember gyógyulását
akarja.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Minden ember számára Jézus az Ember. Ő a szegények ínsége, az éhezők
reménye, a szeretők öröme. Ő az élő kenyér, akit nem az őt befogadó
személy hasonlít magához, hanem ő vesz át minket, a tápláltakat, magába,
titokzatos testébe fogad, hogy mindenki mindenben Krisztus legyen. Aki
benne bízik, az üdvözül.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160905.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. szeptember 4., vasárnap

[Evangelium] 2016-09-04

2016. szeptember 4. – Évközi 23. vasárnap

Abban az időben: Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk
fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját,
feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem
lehet az én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én
tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le
előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha
az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki
csak látja, gúnyolni kezdi: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta
befejezni.
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és
számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal,
aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor,
amikor messze jár, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond
le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom."
Lk 14,25-33

Elmélkedés:

A következő lépés
XVI. Benedek pápa 2010-ben avatta boldoggá az anglikán vallásból a
katolikus hitre tért teológust és bíborost, John Henry Newmant. Korábban
is ismertem e nagy megtérő életrajzát, de akkoriban többet olvasgattam
írásait is. Ekkortájt találtam rá egy fiatalkori versére, amelyet mind az
anglikánok, mind a katolikusok énekelnek istentiszteleteiken, illetve
szentmiséiken. A vers egy részlete így hangzik: „Kedves fényesség!
Vezessél engemet, távol vagyok otthonomtól, Te vezess, Te vezess engemet!
Nem akarom látni a messzi tájakat; ha látom a következő lépést, az nekem
elegendő."
Mélyen megmaradt bennem a „következő lépés" gondolata. Bár magam is
vallom, hogy mind egyéni életünkben, mind nagyobb méretű egyházi
tevékenységeinkben, különösen az evangelizáció, a hit terjesztése,
valamint a karitatív szolgálat területén érdemes hosszabb távon tervezni,
néha felmenni magaslatokra, hogy nagyobb távlatban szemléljük az előttünk
álló feladatokat és kihívásokat, ugyanakkor a gyakorlatban mindig a
közvetlenül előttünk álló ügyre, az éppen megvalósítandó feladatra, azaz a
„következő lépésre" kell összpontosítanunk. Enélkül ugyanis elnagyolttá és
felületessé válhatnának jószándékú cselekedeteink, amelyekre a krisztusi
szeretet indít minket. Szívünk és lelkünk szeretetét bele kell tennünk az
éppen elvégzett feladatba, hogy az valóban hiteles és tanúságtevő
cselekedet legyen.
A mai evangéliumi üzenet mindezeket magába foglalja. Jézus példabeszédet
mond az építkezésbe kezdő emberről, aki munkája előtt tervez. Részletesen
átgondolja lehetőségeit, mert nem akar kudarcot vallani. Tervszerűen
akarja megvalósítani elképzeléseit, amely valóban bölcsességre utal. A
másik példabeszéd egy királyról szól, aki szintén előrelátó módon
gondolkodik. Nem érdemes harcolni és katonái életét kockáztatni a
túlerővel szemben, mert ez felelőtlenség volna részéről. Ilyen helyzetben
helyesebb, ha békét köt a másik királlyal. Mindkét példázat az előrelátás
fontosságára figyelmeztet. Ugyanakkor mást is mond Jézus: „Aki nem
hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom." E
sokszor idézett és jól ismert kijelentés mindennapi cselekvést jelent. A
keresztet nem lehet úgy hordozni, hogy a távolabbi jövőben ránk váró
nehézségekre gondolunk és azok leküzdését tervezgetjük. Életünk
keresztjével mindig a következő lépést kell megtennünk, arra kell
figyelnünk. Ennek a lépésnek a megtételéhez ad Isten kegyelmet és erőt. És
ha ezt a lépést a jelenben az ő segítségével megtettük, akkor bízhatunk
abban, hogy a jövőben ránk váró lépések megtételéhez is megkapjuk a
szükséges segítséget tőle. A jövő felé tekintő tervezés és a jelenre
koncentráló cselekvés egyaránt jellemzi tehát keresztény életünket. E
kettősség tetten érhető abban is, hogy miközben nap mint nap megvalósítjuk
a szeretet parancsát és jócselekedetekkel segítjük embertársainkat,
szüntelenül gondolunk az üdvösségre, a távlati jövőre, a halál utáni
életre, a feltámadásunk általi megújulásra, amelyre Isten hív bennünket.
Isten örök országába úgy juthatok el, ha mindig megteszem keresztemmel a
következő lépést.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! A te szavad az általad meghívott halászokat
elindította az új élet útján és tanítványaid lettek. Minden nap megtettek
veled egy lépést vándorutadon, elkísértek, miközben te fáradhatatlanul
jártad a városokat és falvakat. Minden nap megtettek egy lépést, hogy
közelebb kerüljenek hozzád, jobban megismerjenek téged. Segíts minket,
hogy legyen erőnk nap mint nap megtenni a következő lépést, hogy az
üdvösség útján előrehaladjunk. Köszönjük, hogy velünk vagy életutunkon és
az örök életre vezetsz minket.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160904.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum