2016. július 16., szombat

[Evangelium] 2016-07-16

2016. július 16. – Szombat

A félkezére béna ember szombatnapon történt meggyógyítása után a
farizeusok kivonultak a zsinagógából, és maguk között arról tanakodtak,
hogyan okozhatnák Jézus vesztét. Jézus tudta ezt, ezért eltávozott onnét.
Sokan azonban utána mentek, és ő valamennyiüket meggyógyította, de
megtiltotta nekik, hogy nyíltan beszéljenek róla. Így beteljesedett Izajás
próféta jövendölése:
„Ez az én szolgám, akit kiválasztottam,
szeretett fiam, akiben kedvem telik.
Kiárasztom rá lelkemet,
és ítéletet hirdet a nemzeteknek.
Nem vitatkozik, és nem kiabál;
szavát sem hallják a tereken.
A megroppant nádszálat nem töri el,
a pislákoló mécsbelet nem oltja ki,
míg csak győzelemre nem viszi az igazságot.
Az ő nevében bíznak a nemzetek."
Mt 12,14-21

Elmélkedés:

Az előző napokban arról olvastunk, hogy Jézus szombaton gyógyított és
emiatt a farizeusok vitába szálltak vele. E szóbeli csata azonban nem
elegendő nekik, hiszen egyre jobban erősödik bennük az ellenérzés Jézus
iránt, aki véleményük szerint sorozatosan megszegi a törvényeket és nem
tartja be a hagyományokat. A mai evangélium bevezetése megemlíti, hogy
ellenérzésük, haragjuk odáig fajul, hogy már Jézus vesztét akarják. Jézus
viszont kerüli a további szóbeli vitákat, nem akarja, hogy még jobban
elmérgesedjen a helyzet, ezért eltávozik.
Ez a helyzet alkalmat ad Máté evangélistának arra, hogy tanítást adjon
Jézusnak, a Messiásnak a lelkületéről. Izajás próféta jövendölését idézi,
amely szerint a megváltó az Isten szolgája, szeretett fia, akire kiárad
Isten lelke. A messiás nem száll vitába másokkal, békességre törekszik, a
gyengéket segíti, alázatos és a szolgálatkész. Mindezek már azt tükrözik,
hogy abban az időben, amikor Máté megírja evangéliumát, a krisztusi
közösség lassan megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy Jézus nem olyan
Messiás, aki hatalommal jön a világba és uralmat szerez magának, hanem
olyan, aki vállalja a szenvedést és a halált. Jézus szörnyű szenvedése és
halála láttán egyesek azt gondolták, hogy nem váltotta be a messiási
várakozásokat, valójában azonban éppen ilyen módon mutatta meg, hogy ő a
Megváltó.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nyisd meg, Urunk, a gazdagok szívét a szegények és szenvedők szükségletei
iránt. Add, hogy a munkanélküliek munkaadóra találjanak. Segítsd a
hajléktalanokat, hogy otthonra találjanak. Adj a családoknak minden
nehézséget legyőző szeretetet. A fiataloknak nyiss utat és távlatot a
jövőbe. Oltalmazó palástodat terjeszd ki a kicsinyekre, hogy meg ne
botránkoztassák őket.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160716.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. július 15., péntek

[Evangelium] 2016-07-15

2016. július 15. – Péntek

Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt tanítványaival
együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a kalászokat, és
eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték: „Nézd, tanítványaid
olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!" Jézus erre megkérdezte:
„Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt megéhezett?
Hogyan ment be Isten házába, és hogyan ette meg a kitett kenyereket,
amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak
a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként
a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének?
Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit
jelent a mondás: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!", akkor sohasem
ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is."
Mt 12,1-8

Elmélkedés:

A zsidó törvények közül számos előírás vonatkozott a szombati nyugalomra.
Számukra ez a hét utolsó napja, amelyet annak emlékére és tiszteletére
kell teljes nyugalomban tölteni, hogy a teremtéskor, munkája befejeztével
Isten is megpihent a hetedik napon. A szombat az Úr napja, amelyet a
táplálkozásra fordított időt leszámítva egészen Istennek kell szentelni,
ezért e napon tartózkodni kell mindenféle munkavégzéstől vagy olyan
tevékenységtől, ami fáradtsággal jár. A zsidók meglehetősen szigorúan
vették, hogy ezt a napot valóban Istennek adják, Isten tiszteletére
szenteljék.
Mindezek fényében jobban megértjük, hogy mi lehetett a problémája a mai
evangéliumban szereplő farizeusoknak. Munkának tekintették Jézus
tanítványainak tevékenységét, a kalászok leszedését. Mindannyian érezzük
az ilyen minősítés túlzását és azt a szándékot, hogy kicsinyes módon
próbálnak belekötni Jézusba. Úgy gondolják, hogy egy igazi rabbinak még az
ilyen apróságokra is oda kell figyelnie és nem engedhet meg ilyesmit
tanítványainak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket
a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged
befogadhasson! Ihless bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk téged,
benned megpihenjünk, és veled egyesüljünk, mint ahogy egyek a tagok a
testben a fejjel, és amint egy a szőlővessző a tőkével. Engedj a te
erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk szent
színed látására!
Granadai Szent Lajos

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160715.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. július 14., csütörtök

[Evangelium] 2016-07-14

2016. július 14. – Csütörtök

Jézus egy alkalommal így fejezte be tanítását: Jöjjetek hozzám mindnyájan,
akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítlek titeket!
Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és
alázatos szívű és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, s az én
terhem könnyű.
Mt 11,28-30

Elmélkedés:

A mennyei Atyát magasztaló imáját azzal fejezte be, hogy az Atya mindent
átadott neki, azaz a Fiúnak. Ő tehát az, aki közvetíti minden ember
számára az üdvösségre vezető igazságot. Ezen igazság birtokában és annak
hirdetőjeként mondja Jézus: „Jöjjetek hozzám mindnyájan! Tanuljatok tőlem,
mert én szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalmat talál lelketek."
Jézus korában a vallási ismeretek elsajátítására úgy volt lehetősége
valakinek, hogy csatlakozott egy rabbi, egy tanító csoportjához, s
mellette, az ő „iskolájában" megtanulhatta a törvények értelmezését és a
törvény szerinti életet. Jézus is ilyen csatlakozásra szólítja fel az
embereket. Mindenkit magához hív, hogy tőle tanuljanak. Ennek hátterében
az húzódik meg, hogy a törvények ismerőjének és hiteles értelmezőjének
tartja önmagát, ezért joga van arra, amit a hivatalos rabbik is tesznek,
az emberek tanítására. Törvénymagyarázata, amely sok esetben eltér a
megszokottól, több vita forrása lesz a későbbiekben, mivel a hivatalos
tanítók egyre többször igyekeznek abba belekötni.
A nép viszont egyre nagyobb csodálattal hallgatja Jézust, mert megérzik a
szavaiból áradó isteni igazságot és erőt, s felismerik szavaiban azt az
útmutatást, amely által az üdvösségre juthatnak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Segíts rajtam Uram, hogy tudjak erős lenni, amikor jön a megpróbáltatás
órája! Tégy erőssé és nagylelkűvé, hogy ne jajveszékeljek és ne kerüljem
el azt, aminek történnie kell! Erősen szembe nézve a kereszttel, mondom:
Atyám, a te hívásodat szeretném benne fölfedezni!
Romano Guardini

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160714.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. július 13., szerda

[Evangelium] 2016-07-13

2016. július 13. – Szerda

Abban az időben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám,
ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elől, és
kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az
én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az
Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja
nyilatkoztatni.
Mt 11,25-27

Elmélkedés:

Jézus egy Istent magasztaló imával fejezi be tanítását, amelyből kiderül,
hogy a mennyei Atya országának titkát és örömhírét feltárta a
kicsinyeknek. Az Isten országáról szóló tanítás megismerése illetve az
országhoz való csatlakozás nem a „bölcsek és okosak" kiváltsága, hanem
lehetőség mindenki számára. Az Atya a Fiú személyében az üdvösség
hirdetőjét és közvetítőjét küldte el a világba.
Korábban láthattuk, hogy az egyszerű halászok milyen bizalommal fogadták
el meghívását és indultak azonnal, hogy követői legyenek. Azt is
felidézhetjük, hogy a nép milyen nagy számban kereste Jézust és gyűlt
össze körülötte egyrészt azért, hogy hallgassák csodálatos tanítását,
másrészt azért, hogy a betegek számára gyógyulást kérjenek tőle. Jézus
fogadtatása nagyrészt pozitív, az emberek hittel fogadják őt, s hitük
nyomán számos rendkívüli csoda történik. Isten tehát megmutatja Jézus
által az üdvösség útját az embereknek. A kicsinyekkel és az egyszerű
emberekkel szemben állnak az írástudók és a farizeusok, mindazok, akik
elutasították Jézus tanítását. Az események azt igazolják, hogy a
befolyásos és a vallási, társadalmi életben vezető szerepet betöltő
emberek ellenséges magatartása ellenére is eljutott az evangéliumi üzenet
a legszegényebbekhez és meghozta lelki eredményét.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, annyi okunk volna a csüggedésre, a szorongásra, magunkba
zárkózásra, annyi okunk volna a félelemre. De Jézus minket is megszólít:
ne féljetek! Adj nekünk Istenünk, nyitott szívet, készséges, hívő
értelmet, befogadni kész, tiszta emberséget! Add, hogy félrevezető emberi
szándékok ne zavarhassanak meg minket! Add, hogy e világ zűrzavarában
téged hirdethessünk az aggódóknak, téged, aki ma is megszólítasz minket:
ne féljetek!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160713.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. július 12., kedd

[Evangelium] 2016-07-12

2016. július 12. – Kedd

Jézus egyszer így korholta azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodát
tette, és mégsem tartottak bűnbánatot: Jaj, neked, Korozain! Jaj, neked,
Betszaida! Ha Tiruszban és Szidonban történtek volna azok a csodák,
amelyek nálatok történtek, már régen bűnbánatot tartottak volna,
szőrzsákba öltözve és hamuba ülve. Mondom nektek: Tirusz és Szidon
városának tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. És te,
Kafarnaum! Azt hiszed, az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha
Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, mind a mai napig
fennállna. Azt mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az
utolsó ítélet napján, mint neked, Kafarnaum.
Mt 11,20-24

Elmélkedés:

Az ószövetségben található néhány olyan fenyegető beszéd, amely bizonyos
isteni büntetést helyez kilátásba, ha az emberek nem változtatnak
életmódjukon. Az újszövetség nyelvezetétől idegen az ilyen szóhasználat,
ezért is nevezhetjük örömhírnek Jézus üzenetét. A mai evangéliumi részlet
azonban kivétel. Itt Jézus nagyon kemény hangon beszél egyes városok és a
bennük lakó emberek sorsáról. Természetesen nem átkot mond ezekre a
városokra és nem akarja pusztulásukat. Szavai erőteljes figyelmeztetésnek
minősülnek, s az a szándék van mögöttük, hogy az emberek megtérjenek,
odafigyeljenek tanítására és elfogadják a hitet. Az emberek helyes vagy
helytelen erkölcsi életvitele előrevetíti felemelkedésüket vagy városuk
pusztulását.
A könnyelmű emberek azt gondolják, hogy bűnös cselekedeteiknek nem lesz
következménye, s elkerülhetik a felelősségrevonást. Ha ez így volna, akkor
nem létezne az isteni igazságosság, amely szerint a jók, az erkölcsi
szabályokat betartók jutalomban részesülnek, a bűnösök, az isteni
törvények megtartását megtagadók pedig büntetésben. Mivel Isten az emberek
javát és üdvösségét akarja, ezért lehetőséget ad a megtérésre, az
életvitel megváltoztatására. Aki odafigyel az isteni üzenetekre, jelekre
és figyelmeztetésekre, s ezeket látván megtér, az elkerüli a büntetést.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, küldj ma is követeket hozzánk, akik utadat előkészítik, akik igédet
hirdetik, miként János, a Keresztelő tette! Küldj ma is követeket hozzánk,
akik készek arra, hogy háttérben legyenek, hogy te, Urunk, bennünk
növekedjél. Küldj ma is követeket hozzánk, akik érted és nem önmagukért
élnek! Adj bocsánatot és új kegyelmet, hogy szolgálhassunk neked, és
előkészíthessük számodra az utat az emberek között, hogy megvalósulhasson
a te országod!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160712.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. július 11., hétfő

[Evangelium] 2016-07-11

2016. július 11. – Hétfő, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje

Egy alkalommal: Péter megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és
követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: „Bizony,
mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor az
Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon,
hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja
értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy
földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet."
Mt 19,27-29

Elmélkedés:

A mai evangélium középpontjában az üdvösség és az örök élet áll, amelyet
nyugodtan tekinthetünk Istentől kapott jutalomnak. Ezt a jutalmat azok
nyerhetik el, akik Istenért képesek mindenről lemondani, azaz evilági
boldogságukat nem a földi javaktól és nem emberektől várják, hanem
Istentől. Sokan nehéznek találják a mindenről való lemondást, mert el sem
tudják képzelni életüket földi javak birtoklása nélkül vagy nem bíznak
eléggé az isteni gondviselésben.
Mások megértik, hogy Isten szolgálata valóban teljes odaadottságot kíván
az ember részéről, amelyben egyaránt megnyilvánul a bizalom, a
ráhagyatkozás és a szeretet. Ezt értette meg a mai napon ünnepelt Szent
Benedek, aki elindult a mindenről való lemondás útján, s aki a nyugati
egyházban elsőként írt szabályzatot azok számára, akik közösségben akarják
megélni Krisztushoz tartozásukat. Szabályzatának követői, a bencés
szerzetesek, majd a későbbi időkben más szerzetesek személyükben olyan
jelek a világ számára, akik azt bizonyítják, hogy Jézus kérése
megvalósítható. Érdemes elindulni az evangéliumi szegénység útján, amelyen
elkísér bennünket Isten gondviselése, s amelynek a végén feltárul az
üdvösség ajtaja. Ha Isten szolgálatába állítjuk életünket, ezt ne a
„százannyiért" tegyük, hanem az örök életért!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Akiket az Úr meghívott asztalához, igyekezzenek tisztán és szépen élni, és
fussanak a bűntől! Legyenek a föld sója és a világ világossága, amit
Krisztus Jézus nemcsak apostolainak és tanítványainak kötött lelkükre, de
követőinek is.
Kapisztrán Szent János

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160711.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2016. július 10., vasárnap

[Evangelium] 2016-07-10

2016. július 10. – Évközi 15. vasárnap

Abban az időben: Egy törvénytudó odalépett Jézushoz, hogy próbára tegye
őt: „Mester – szólította meg –, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök
életet?" Jézus így felelt: „Mit mond erről a törvény? Mit olvasol benne?"
A törvénytudó így válaszolt: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig,
mint saját magadat." Jézus ezt mondta neki: „Helyesen feleltél. Tedd ezt,
és élni fogsz." A törvénytudó igazolni akarta magát, ezért megkérdezte
Jézustól: „De hát ki az én felebarátom?"
Jézus történettel felelt a kérdésre: „Egy ember Jeruzsálemből lement
Jerikóba. Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és
félholtan otthagyták. Egyszer csak egy pap jött lefelé az úton.
Észrevette, de elment mellette. Azután egy levita jött arra. Ő is
meglátta, de elment mellette. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az
útja. Amikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat
és bort öntött sebeire, és bekötözte, majd pedig felültette teherhordó
állatára, elvitte egy vendégfogadóba és gondoskodott róla. Másnap elővett
két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha
többet költenél rá, visszatérve megadom neked.
Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a
rablók kezébe került?" A törvénytudó így válaszolt: „Aki irgalmasságot
cselekedett vele." Jézus így folytatta: „Menj, és te is hasonlóképpen
cselekedjél!"
Lk 10,25-37

Elmélkedés:

Irgalmasságot akarok
Egy elbeszélés szerint amikor Isten már megteremtette az égitesteket és a
földet, a tengereket és a szárazföldet, a növényeket és az állatokat,
legfőbb teremtménye, az ember megalkotása előtt elhatározta, hogy kikéri
az angyalok véleményét. Elmondta nekik, hogy milyennek gondolja az embert
és várta véleményüket a nagy ötletről. Elsőként az Igazságosság angyala
szólalt meg: ne teremts embert, mert önző lesz, irigység ébred a szívében
és igazságtalanul fog bánni másokkal, a többi emberrel. Másodikként a Béke
angyala mondta el véleményét: ne teremts embert, mert harag és gyűlölet
ébred benne a másik ember iránt, embertársa ellen fog fordulni, viszályok
és háborúk fogják kísérni az emberiség történetét. Hasonló véleményen volt
az Igazság angyala is: ne teremts embert, mert gonoszságból és
haszonlesésből elferdíti az igazságot, az érdekei érvényesítése miatt
képes lesz minden hazugságra, még ellened is lázadni fog, de letagadja
bűnét. Végül az Irgalmasság angyala jutott szóhoz: teremtsd meg az embert!
Én majd minden hibája és bűne ellenére irgalmassá teszem, hogy
könyörülettel forduljon embertársa felé, miként te, Istenem könyörületes
vagy minden teremtményedhez.
E történet természetesen csak a képzelet szüleménye, de jól mutatja azt,
hogy milyen szándékkal teremtette meg Isten az embert és milyen
tulajdonságokkal ruházta fel. Szükségünk van arra, hogy elnyerjük az
irgalmasságot Istentől és szükség van arra is, hogy gyakoroljuk az
irgalmasságot embertársaink felé. Jézus ezt így fogalmazza meg
tanítványaihoz, követőihez intézett kérésében: „Legyetek irgalmasok, amint
Atyátok is irgalmas" (Lk 6,36). Szent Ágoston püspök mondta: ha valaki
abban a meggyőződésben ringatja magát, hogy az isteni írásokat vagy
azoknak csak valamely részét is megértette, de az Isten és felebarát
iránti kettős szeretet mégsem növekszik benne e megértése által, akkor
bizony még nem értette meg azokat. Ez utóbbi, tehát a felebaráti szeretet
nem hangzatos szavakban mutatkozik meg leginkább, hanem abban, hogy készek
vagyunk megbocsátani embertársainknak, akik megbántanak vagy megsértenek
minket. A szeretet nevében végzett mindenféle jócselekedet csak álruha
számunkra, ha megtagadjuk a másik embertől az irgalmasságot és nem vagyunk
hajlandóak megbocsátani neki. A szeretet útján semmilyen jócselekedettel
nem helyettesíthető az, hogy teljes szívünkből megbocsássunk
embertársunknak és elfelejtsük bűnét.
Miért bocsássunk meg felebarátunknak? Miért gyakoroljuk vele az
irgalmasságot? Tegyük ezt mindenekelőtt hálánk kifejezéseként azért, mert
Isten is megbocsát nekünk. Tegyük azért, hogy méltók legyünk Isten további
irgalmára és ne tagadja meg ezt tőlünk a mi irgalmatlanságunk miatt.
Tegyük azért, hogy a végső ítéleten Isten irgalmas legyen hozzánk. Tegyük
azért, hogy embertársunk, akinek megbocsátunk, megszabaduljon bűne
terhétől. Tegyük azért, hogy ledöntsük azokat a válaszfalakat, amelyeket a
bűn emel közénk.
Isten végtelenül irgalmas és nem zárja ki irgalmából egyetlen
teremtményét, egyetlen gyermekét sem. Irgalmas szívvel vár ránk, várja
megtérésünket, várja hazatalálásunkat. Máskor pedig utánunk jön, keres
minket, figyelmeztet bűneinkre és felragyogtatja számunkra a lelki
megtisztulás lehetőségét.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, irgalmas Jézus! Mindenfelé látni a sok rászorulót és szegényt.
Látjuk, hogy sokan félrefordítják fejüket és továbbmennek anélkül, hogy
enyhítenék a szenvedők baját. Segíts minket, hogy soha ne gondoljuk azt,
hogy nem tudunk segíteni vagy a mi segítségünk keveset ér! Adj nekünk
erőt, hogy megtegyük azt a keveset, amire lehetőségünk van! Te azt kéred
tőlünk, hogy gyakoroljuk az irgalmasság cselekedeteit, legyünk irgalmas
szamaritánusok, akik nem megyünk el szó nélkül embertársaink mellett,
hanem a konkrét helyzetekben igazi segítséget adunk. Hisszük, hogy minden
jócselekedetet, amit másoknak teszünk, neked tesszük, Urunk.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160710.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum