2015. június 6., szombat

[Evangelium] 2015-06-06

2015. június 6. – Szombat

Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek: „Óvakodjatok
az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és szeretik, ha
nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és a
lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek házát, és közben színleg
nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk."
Ezután leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan
dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény
özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.
Erre Jézus magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Bizony,
mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak
dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent
odaadott, amije csak volt, egész vagyonát."
Mk 12,38-44

Elmélkedés:

A mai evangélium az írástudók látszatvallásosságát állítja szembe az
özvegy igaz vallásosságával. Jézus mindkettőt felismeri, őt nem lehet
megtéveszteni, mert az ember szívébe lát. A történet Jézus kritikájával
kezdődik. Leleplezi az írástudók szándékát, akik jól ismerik ugyan a
törvényeket és a vallási előírásokat, de csak a látszatra törekszenek. Nem
meggyőződésből és főként nem Isten iránti szeretetből fakadnak vallásos
cselekedeteik, hanem csupán az emberek tetszését akarják elnyerni. A
vallásgyakorlat külsőségekre szorítkozik, a szív és lélek odaadása nélkül.
Ők a pénz, a hatalom, a dicsőség szeretetének útját választották.
Ami belőlük hiányzik, tudniillik az Isten iránti szeretet és az élet
felajánlása, az megmutatkozik az özvegyasszony cselekedetében, aki egész
megmaradt vagyonát a templom perselyébe dobja. Vagyonnak ugyan túlzás
nevezni a csekély összeget, de az özvegynek valóban ez volt mindene.
Tettével Istenre bízza magát, egész életét. Jézus nem csupán a tettét
veszi észre, hanem felismeri a mögötte húzódó szándékot is, amely az igaz
vallásosság jele az ő szemében. Mindent odaadni Istennek, az ő szeretetére
és gondviselésére bízni az életet, ez a vallásosság lényege.
Van-e bátorságom ahhoz, hogy az anyagi javak nyújtotta biztonság helyett
Isten gondviselésére bízzam magamat?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, add, hogy egyházad híven a rábízott hivatáshoz az emberiség
családjával mindig egybeforrjon. Legyen kovásza és lelke az emberi
társadalomnak, és azt megújítsa Fiadban, Jézus Krisztusban.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-06
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150606.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 5., péntek

[Evangelium] 2015-06-05

2015. június 5. – Péntek

Amikor Jézus egy alkalommal a templomban tanított, ezt a kérdést vetette
fel: „Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a fia?
Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: Így szól az Úr az én Uramhoz:
„Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet." Ha
tehát maga Dávid a Messiást Urának nevezi, akkor hogyan lehet az ő fia?" A
nagy népsokaság szívesen hallgatta Jézust.
Mk 12,35-37

Elmélkedés:

Az előzőekben a különböző zsidó vallási csoportok, a farizeusok és
szadduceusok képviselői, valamint egy írástudó tett fel kérdést Jézusnak,
részben a vitatkozás szándékával. Ennek folytatásaként a templomban tanító
Jézus tesz fel kérdést a Messiással kapcsolatban. Most tehát fordul a
helyzet, azoknak kellene válaszolni, akik eddig rafinált kérdéseikkel
igyekeztek sarokba szorítani az Urat. Az ő feleletükről azért nem számol
be Márk evangélista, mert valószínűleg nem tudtak megfelelni a kérdésre,
azt azonban megtudjuk, hogy a nép szívesen hallgatta Jézus tanítását.
Érdemes elmélkedésünkben Jézus kérdésének szószerinti tartalmán
túllépnünk, s nem csupán arra figyelnünk, hogy a Messiás Dávid király
családjának a leszármazottja. Mit hiszünk mi Jézusról, a Messiásról? Bár a
korabeli zsidóság várakozásainak és Messiásról alkotott elképzeléseiknek
nem felelt meg, de a keresztények kezdettől fogva hittek abban, hogy a
Messiás küldetéséhez hozzátartozik a szenvedés, a halál és a feltámadás,
és hittek abban, hogy a Messiás jöveteléről szóló prófétai ígéretek Jézus
Krisztus személyében teljesedtek be.
Hiszek-e Jézusban, a Messiásban, aki értem vállalta a szenvedést? Hiszek-e
Jézusban, a Messiásban, aki feláldozta értem életét? Hiszek-e Jézusban, a
Messiásban, aki feltámadt a halálból, s aki engem is az örök életre hív?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, nem vagyunk magányosak, elhagyatottak, árvák, mivel egy test és
egy lélek vagyunk. Elhivatottságunk is egy reményre szól. Egy a hit, mely
összekapcsol minket, egy a keresztség, melyben testvérekül születtünk.
Krisztus a közös testvérünk, és Te vagy mindnyájunk közös Atyja! Őrizz meg
szent közösségedben!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-05
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150605.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 4., csütörtök

[Evangelium] 2015-06-04

2015. június 4. – Csütörtök

Abban az időben: Egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a
parancsok közül?" Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr a
mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb
parancsolat."
Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az
Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes
szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat
pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres
áldozatnál." Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte az írástudót:
„Nem jársz messze Isten országától." Ezután több kérdést már nem mertek
neki föltenni.
Mk 12,28b-34

Elmélkedés:

A mai evangéliumban egy olyan újabb vitatéma merül fel, amely az egykori
vallási csoportok között szintén mindennapos lehetett. „Melyik az első a
parancsok közül?" (Mk 12,28) - teszi fel egy írástudó a kérdést Jézusnak.
Milyen szándék vezethette az egykori kérdezőt? Abból a tényből, hogy ez a
jelenet is a viták sorában található, gondolhatnánk, hogy ez az írástudó
is csak próbára akarta tenni Jézust, vajon kiigazodik-e a törvények
sokaságában. Talán ő is bele akart kötni tanításába. A párbeszéd menete
azonban nem tükröz ilyen ellenséges szándékot. Ezért talán inkább arról
lehet szó, hogy jószándékkal, jóindulattal tudni akarja, hogy saját
életében melyik törvény megtartását tartsa a legfontosabbnak. Jézus
elismerése és dicsérete azt sugallja, hogy ő sem érzett ellenséges
szándékot a kérdés mögött.
Elmélkedésünkben ne feledkezzünk el az Úr feleletéről, aki az
istenszeretet és az emberszeretet kettős parancsát nevezi legfőbb
törvénynek. E kettő egymás mellé helyezése azt jelzi, hogy tulajdonképpen
egy törvény van, a szeretet törvénye, amely kettős irányú: egyrészt Isten
felé, másrészt az embertárs felé kell gyakorolnunk a szeretetet. E kettőt
nem szabad egymás ellen kijátszani, azaz az egyikre hivatkozva nem
mulasztható el a másik.
Mennyire része életemnek, mindennapjaimnak a szeretet?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenünk, add, hogy egyházad hirdesse és hordozza szentséged titkát az
emberek között, és vezesse el a világot szereteted teljességére.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-04
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150604.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 3., szerda

[Evangelium] 2015-06-03

2015. június 3. – Szerda

Abban az időben szadduceusok jöttek Jézushoz, akik azt mondják, hogy nincs
feltámadás. Megkérdezték őt: „Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha
valakinek a testvére meghal és gyermek nélkül hagyja hátra feleségét,
akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot
testvérének. Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és
meghalt, nem hagyva utódot. Akkor a második vette el az asszonyt, de ez is
meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik is. Hasonlóképpen
feleségül vette az asszonyt mind a hét, és nem hagytak utódot. Végül
meghalt az asszony is. A feltámadáskor – ha ugyan feltámadnak –, ezek
közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mind a hétnek felesége volt!"
Jézus azt felelte nekik: „Nyilván azért tévedtek, mert nem ismeritek az
Írásokat, sem az Isten hatalmát! Hiszen amikor a halottak feltámadnak, már
nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az
angyalok a mennyben. A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e
Mózes könyvében a csipkebokorról szóló résznél, hogy miként szólt Mózeshez
Isten: „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene?" Isten nem
a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagy tévedésben vagytok!"
Mk 12,18-27

Elmélkedés:

Miután a farizeusok kudarcot vallottak Jézussal szemben az adófizetéssel
kapcsolatos kérdésükkel, a szadduceusok fordultak Jézushoz a feltámadás
témájával. A farizeusok hittek a feltámadásban, a szadduceusok viszont
nem, ezért szinte mindennaposak lehettek e vallási csoportok képviselői
között a viták e témában. Most Jézus véleményét akarják megtudni. Kérdésük
felvezetéséhez a sógorházasság szokását hozzák fel, amely szokás szerint,
ha valaki gyermek nélkül halt meg, özvegyét az ő testvérének kellett
feleségül vennie. A hét, gyermek nélkül meghaló testvérről szóló példa
szinte egészen biztosan csak elméleti, a gyakorlatban aligha fordult elő,
de alkalmas arra, hogy a túlvilági életről, illetve a feltámadásról vitát
nyisson.
A szadduceusok részéről érezzük a kérdésfeltevés gúnyos stílusát, módját.
Gúnyt kívánnak űzni azokból, akik hisznek a túlvilági életben és az ember
feltámadásában, nevetségessé akarják tenni azokat, akik hisznek az örök
életben.
Jézus bizonyára jól tudhatta, hogy ezeknek az embereknek a véleményét nem
fogja megváltoztatni, mert egyértelmű bizonyíték sem a túlvilág
létezésére, sem annak nem létezésére nem volt. Ez ugyanis valóban hit
kérdése. Az Úr talán csak annyit szeretne válaszával elérni, hogy a
kérdezők gondolkozzanak el azon, mire alapozzák véleményüket. Ezért idézi
fel az ószövetségi személyekkel kapcsolatban az élő Istent, az élők
Istenét.
Talán nekem is érdemes elgondolkoznom: mi az alapja a feltámadásba vetett
hitemnek?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Adj, Úristen, éber szívet, amelyet Tőled semmi kíváncsi gondolat el nem
téríthet; adj nemes szívet, amelyet semmiféle méltatlan érzelem le nem
alacsonyíthat; adj egyenes lelket, amelyet semmiféle rossz szándék félre
nem vezethet; adj erős lelket, amelyet semmi viszontagság meg nem törhet;
adj szabad lelket, amelyet magáévá nem tehet semmi erőszakos indulat.
Aquinói Szent Tamás

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-03
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150603.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 2., kedd

[Evangelium] 2015-06-02

2015. június 2. – Kedd

Egyszer néhány farizeust és Heródes-párti embert küldtek Jézushoz, hogy
szaván fogják őt. Azok odamentek hozzá, és megszólították: „Mester,
tudjuk, hogy igazmondó vagy. Nem befolyásol a mások véleménye, és nem
nézed az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten
útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk, vagy ne
fizessünk?" Jézus azonban átlátott álnokságukon, és ezért így szólt:
„Miért akartok tőrbe csalni? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam!" Erre
odavittek egyet. Ő pedig megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és felirata ez?"
Azok ezt felelték: „A császáré." Jézus pedig így folytatta: „Adjátok meg
tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!" Azok
igen elcsodálkoztak.
Mk 12,13-17

Elmélkedés:

A heti evangéliumok Jézus és a zsidó vallási elöljárók fokozódó
ellentétét, vitáit mutatják be. A gonosz szőlőmunkásokról szóló példázat
felkeltette a Jézus iránti ellenszenvet, erről szólt a tegnapi részlet.
Ezt követően az adófizetésről, a feltámadásról, a főparancsról
kezdeményeznek vitát Jézussal, s végül ő tesz fel kérdést a Messiásról.
Utólag nehéz azt megállapítanunk, hogy időrendben egymást követően
hangzottak-e el ezek a viták vagy csupán az evangélista illesztette egymás
után őket éppen azzal a szándékkal, hogy a fokozódó ellentétet bemutassa.
„Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?" (Mk 12,14) - hangzik az
első vita alapkérdése. A kérdés hátterében az áll, hogy egyes korabeli
vallási csoportok ellenezték, sőt nyíltan megtagadták a rómaiaknak való
adófizetést, míg a békülékenyebbek elfogadhatónak tartották azt éppen a
béke megőrzése érdekében. Melyik oldalra áll Jézus? Elfogadja-e az
adófizetést és a római fennhatóságot, s ezzel belenyugszik-e abba, hogy a
zsidó nép nem önálló, vagy megtagadja-e ő is az adófizetést, s ezzel
szembeszáll az idegen uralommal? Bármelyiket is választaná Jézus,
szembekerülne a másik csoport képviselőivel, illetve a rómaiakkal. Ő ügyes
válaszával kilép a vita keretéből: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a
császáré, és az Istennek, ami az Istené!" (Mk 12,17).
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Teremts, Úristen, új és tiszta szívet énbennem, mely állhatatos legyen a
jóban, hogy soha Tőled el ne szakadjak; okos legyen, hogy az ördögi
csalárdságtól meg ne győzettessék; állhatatos legyen, hogy semmi háborúság
miatt Tetőled el ne szakíttassék, hanem a te parancsolataidnak útján vígan
és örvendezve járjon.
Pázmány Péter

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-02
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150602.mp3
 

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Hálásan köszönöm, hogy ti, az e-vangélium olvasói nagylelkűen támogattátok
az iskolai füzet akciót, és így a tervezett 20 ezer füzetre megérkeztek a
felajánlások. Örülök, hogy már második éve sikeres ez a jótékonysági
kezdeményezés. A jó Istennek azonban még nálunk is jobb ötletei és
megoldásai vannak.

Nagy örömmel vártuk az iskolai füzetek elkészültét, amely pontosan, a
megbeszélt határidőre meg is történt. Lelkesen fogtunk neki a
kipakolásnak, amikor váratlanul szembesültem azzal, hogy az amúgy
mindenben tökéletes füzetekre nem az idei, új borítóképek kerültek, hanem
a tavalyiak. Azonnal értesítettem a nyomda vezetőjét, aki nálam is jobban
meglepődött, és ígéretet tett arra, hogy azonnal nekiállnak az új
nyomtatásnak, és el is készülnek május 26-ára, keddre. Ezzel
tulajdonképpen meg is nyugodtam, mert így időben el tudjuk küldeni a
füzeteket minden plébániára és iskolába. Nagyon sajnáltuk volna, ha a
Szent Márton évre tervezett új képek nem szerepeltek volna a füzeteken,
ezért ragaszkodtunk eredeti megrendelésünkhöz.

A "hibás" füzeteket rögtön elszállították, és mint kiderült, a zúzdába,
hogy megsemmisítsék. Ez az információ kissé lesújtott engem és
munkatársaimat, mert véleményünk szerint kár lett volna a füzetekért. Úgy
döntöttünk, hogy felajánljuk a nyomdának a füzetek kedvezményes áron való
átvételét. A nyomda vezetője megnyugvással fogadta ajánlatunkat, és 50 %
kedvezményben állapodtunk meg. E megoldással a nyomda is jól járt, mert
minimalizálta veszteségét, mi is jól jártunk, mert féláron jutottunk hozzá
újabb 20 ezer füzethez, és az a néhány ezer gyermek is jól fog járni, akik
e tévedésnek köszönhetően füzetekhez jutnak.

E váratlan fordulat miatt meghosszabbítjuk mind az adománygyűjtést, mind
az igénylést, mert nem szeretnénk a füzeteket még egy évig tárolni. Jobb
helye lesz ezeknek a rászoruló gyerekeknél. Plébánosok vagy hitoktatók (a
rendelkezésre álló mennyiség keretéig) az alábbi linken elérhető űrlapon
küldhetik el igényüket:
https://docs.google.com/forms/d/1f5zme65ii4vIcazX2Lb_wLfbQHVPN9Fd3vukYWKg0kM/viewform

Szeretettel kérem segítségeteket, hogy ezt a plusz mennyiséget is ki
tudjuk fizetni. Aki most adományoz 1600 Ft-ot, az nem 20, hanem 40 db
füzetet ajándékoz tanulóknak. Az igények már most túllépték a 34 ezres
számot, biztosan jó helye lesz a többinek is.

Az adományozók által felajánlott mennyiség, az igénylők, és a küldési
dátumok naprakészen megtekinthetőek az alábbi linken:
http://zalalovo.plebania.hu/list/news/iskolai_fuzet_2015 Hiszem, hogy
ebben a helyzetben ti sem engedtétek volna, hogy ilyen nagy mennyiségű
füzet szemétbe kerüljön, és ugyanígy döntöttetek volna. És hiszem azt is,
hogy a jó Isten rendezte úgy a dolgokat, hogy jóval olcsóbban tudjunk
kétszer annyi gyermekkel jót tenni. Ha egyetértetek, támogassátok a
füzetadományozást!
Szeretettel: István atya - Horváth István Sándor
2015. június 2.

Adományát így küldheti el:
1. Online adomány internetes fizetésre alkalmas bankkártyával
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas Az Adománynál válasszuk célként:
Iskolai füzet

2. Utalás
Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Iskolai füzet
Utalás külföldről: IBAN (nemzetközi számlaszám): HU25 1040 2355 0002 6472
0000 0003
BIC (SWIFT) kód: OKHBHUHB

3. Sárga postai csekk kérhető tőlem a zalalovo@gmail.com címen e-mailben.
Kérem, írja meg nevét és postacímét irányítószámmal, valamint röviden
jelezze, hogy Iskolai füzet-akció támogatásához kér csekket.

4. Postai (rózsaszín) utalványon a következő címre: Zalalövői Plébánia,
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Megjegyzés: Iskolai füzet
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. június 1., hétfő

[Evangelium] 2015-06-01

2015. június 1. – Hétfő

Jézus a szenvedését megelőző napokban példabeszédekben kezdett szólni a
főpapokhoz és a nép elöljáróihoz: Egy ember szőlőt ültetett. Bekerítette
sövénnyel; pincét is ásott, meg őrtornyot is épített benne. Aztán bérbe
adta a szőlőmunkásoknak, és elutazott messze földre.
Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőmunkásokhoz egyik szolgáját, hogy
beszedje a szőlő terméséből neki járó részt. Ezek azonban nekiestek,
megverték, és üres kézzel elkergették. Ekkor másik szolgát küldött oda
hozzájuk: annak betörték a fejét, és gyalázatosan elbántak vele. Küldött
egy harmadikat is: azt megölték. Küldött aztán még többet: közülük
egyeseket megvertek, másokat pedig megöltek. Ezután már csak az egyetlen
fia maradt, akit nagyon szeretett. Végül őt küldte hozzájuk, mert így
gondolkodott: „A fiamat csak becsülni fogják." A szőlőmunkások azonban így
biztatták egymást: „Itt az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az
öröksége!" Nekiestek tehát, megölték, és kidobták a szőlőből. Vajon mit
tesz majd erre a szőlő ura: Elmegy, elpusztítja a szőlőmunkásokat, és
másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok az Írást?
A kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkővé lett.
Az Úr tette azzá; csodálatos dolog ez a mi szemünkben.
Erre el akarták fogni Jézust, de féltek a néptől. Megértették ugyanis,
hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták tehát, és eltávoztak.
Mk 12,1-12

Elmélkedés:

Jézus példabeszédet mond a gonosz szőlőmunkásokról, akik sorra
bántalmazzák a gazda hozzájuk küldött szolgáit, majd végül megölik a fiát.
A beszéd címzettjei, a főpapok és az elöljárók azonnal megértették, hogy
az Isten által küldött próféták voltak a bántalmazott szolgák, a fiú pedig
Jézus, aki e hasonlattal saját sorsáról beszélt előre.
A szőlőmunkások viselkedése a bűn három sajátosságát tárja elénk. Először
is minden bűn lázadás. A teremtmény lázadása a Teremtő ellen. Az ember
lázadása Isten ellen. Az ember nem akarja elfogadni ezt a viszonyt, nem
hajlandó engedelmeskedni és szembeszegül Istennel. Ezt jelzi a történetben
a szolgák engedetlensége. A bűn másik jellegzetessége, hogy egyre jobban
eluralkodik az emberen, aki egyre nagyobb bűnöket követ el. Mivel nem kap
minden bűnéért azonnali büntetést, megjön a bátorsága a nagyobbakhoz,
egyre súlyosabb bűnöket követ el. Közben teljesen megfeledkezik arról,
hogy felelős tetteiért, és egyszer biztosan számon fogják kérni
cselekedeteit. Erre utal a hasonlatban a szolgák egyre fokozódó
erőszakossága. A bűn harmadik tulajdonsága, hogy teljesen ésszerűtlen.
Miért kerülne a gyilkosok tulajdonába a fiú öröksége, ha megölik őt?
A bűnre nincs ésszerű magyarázat. Az Isten elleni lázadásnak nincs ésszerű
oka.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Üdvözítőm, Feléd emelem tekintetemet. Mit akarsz, hogy cselekedjem? Ha így
volt a múltban, hogyan kell alakulnia jövőmnek? Milyen akadályokat kell
eltávolítanom? Mit kell kerülnöm és mit cselekednem? Szólj, Uram, hallja a
te szolgád.

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-06-01
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150601.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2015. május 31., vasárnap

[Evangelium] 2015-05-31

2015. május 31. – Szentháromság vasárnapja

Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre,
ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a
földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és
ezt mondta nekik: „Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön.
Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet!
Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok
meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én
veletek vagyok mindennap a világ végéig!"
Mt 28,16-20

Elmélkedés:

Élet a szeretetben
XVI. Benedek pápa mondta a következőket: „Az ember, Isten képmása, a
szeretetben lesz először teljesen önmaga. Az örök Atya irántunk való
szeretetében elküldte Fiát hozzánk, és a Szentlelket ajándékozta nekünk,
hogy Isten gyermekeivé tegyen bennünket. Váljunk e kegyelemhez méltóvá! A
Szentháromságos Isten tartson meg mindenkor az ő szeretetében!" Az egykori
pápa szavai szépen rávilágítanak a szeretetre, mint a Szentháromság
lényegére, valamint a szeretetre, mint annak a kapcsolatnak alapjára,
amely az embert Istenhez, az Atyához, a Fiúhoz és a Szentlélekhez fűzi.
Bár a Szentháromság esetében a keresztény és azon belül a katolikus hit
központi igazságáról beszélhetünk, a keresztény emberek vallási és hitbeli
ismereteiben meglehetősen a peremre szorult a téma, amely minden bizonnyal
annak köszönhető, hogy a legnagyobb hittitokkal állunk szemben, amely
alaposan próbára teszi értelmünket. A kérdések évszázadok óta ugyanazok:
honnan tudjuk, hogy létezik a Szentháromság? Hogyan ismerjük meg a
Szentháromság személyeit? Miként lehet egyetlen Istenben három személy?
Hogyan alkot ez a három személy egyetlen Istent? Mi adja a Szentháromság
személyeinek egységét és miben áll különbözőségük? Milyen kapcsolatban
állnak egymással az isteni személyek, azaz az Atya, a Fiú és a Szentlélek?
Milyen kapcsolat áll fenn az ember és a Szentháromság, illetve annak
személyei között?
Nem szeretnék ezen a helyen túlzottan elvont teológiai fejtegetésbe
kezdeni, csupán egyetlen szempontra szeretnék rámutatni. Az emberiség
történetét - amit üdvtörténetnek is nevezhetünk - tekinthetjük Isten
önkinyilatkoztatásának. Isten közli velünk, megismerteti velünk önmagát.
Az idők során feltárja előttünk önmagát, benső életét. Ennek köszönhetően
ismerhetjük meg őt. Emberi értelmünk aligha tudna bármit is felfogni,
megérteni Istenből, ha ő nem mutatná meg, nem mondaná el, hogy ki
valójában. Az Atya megmutatkozik a teremtésben és a szövetségkötésben, a
Fiú a megváltásban és a Szentlélek a világ és az emberek megszentelésében.
Isten az emberért, az ember iránti szeretetből, az ember üdvössége
érdekében cselekszik. Isten közösséget, szeretetközösséget akar az
emberrel.
Talán elsősorban nem is a Szentháromság titkának megértése a kulcskérdés
számunkra, hanem az, hogy elfogadjuk-e felajánlását, azt, hogy vele
szeretetben éljünk. Ha a szeretet a mi válaszunk, akkor már egészen közel
vagyunk a szentháromsági személyekhez.
Közben természetesen érdemes elfogadnunk azt is, hogy Isten titok, aki
szeretetének kifejezése által mindig új arcát mutatja nekünk. Megmarad
számunkra az a tapasztalat is, hogy Isten elrejtőzik, visszahúzódik, nem
tárja fel önmagát egészen az ember számára. Bizonyos mértékig
megközelíthetetlen marad, legalábbis a földi életünk idejére. Halálunk és
feltámadásunk után azonban eljuthatunk hozzá, ekkor tárja fel előttünk
önmaga teljességét. Isten tökéletes megismerése olyan emberi vágyunk,
amely erősíti bennünk a reményt, hogy a mennyországban örökre vele
élhetünk.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Bizonyos mértékig megközelíthetetlen marad, legalábbis a földi életünk
idejére. Halálunk és feltámadásunk után azonban eljuthatunk hozzá, ekkor
tárja fel előttünk önmaga teljességét. Isten tökéletes megismerése olyan
emberi vágyunk, amely erősíti bennünk a reményt, hogy a mennyországban
örökre vele élhetünk.
© Horváth István Sándor Mindenható Isten! Neked szentelem egész életem.
Szüntelenül törekszem megismerésedre és akaratod teljesítésére. A te
szeretetedet szeretném viszonozni és továbbadni embertársaim felé. Segíts
engem méltó keresztény életet élni, hogy mindig az Atya gyermekének, a Fiú
testvérének és a Lélek templomának érezhessem magam! Mennyei Atyám!
Köszönöm neked az életem és hálás vagyok gondviselő szeretetedért és
megbocsátó irgalmadért. Jézus Krisztus! Köszönöm neked, hogy megváltottál
és az Atyához vezetsz! Szentlélek Isten! Köszönöm, hogy megszenteled
életem és sugallataiddal megmutatod az üdvösségre vezető utat!

 
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-05-31
 
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150531.mp3
 
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum