2012. március 10., szombat

[Evangelium] 2012-03-10

2012. március 10. - Szombat

Azokban a napokban vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt.
A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll
bűnösökkel, sőt eszik is velük" – mondták. Jézus erre a következő
példabeszédet mondta nekik:
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához:
Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük
vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment
egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor
mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is
nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához. Az
kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna
gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába
szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én
meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám,
vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy
fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és
visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a
szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú
megszólalt: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem
vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz." Az atya odaszólt a szolgáknak:
„Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az
ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le.
Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és
megkerült." Erre vigadozni kezdtek.
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a
házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és
megkérdezte: Mi történt? Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt
borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az
idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött és
kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve
szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még
egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most
pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött,
hizlalt borjút vágattál le neki.
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De
most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és
most életre kelt, elveszett és újra megkerült."
Lk 15,1-3.11-32

Elmélkedés:

A nagyböjt egyik legmegindítóbb elbeszélése, a tékozló fiú és az irgalmas
atya története olvasható a mai evangéliumban. A példázat cselekményei a
házhoz kötődnek. E házat hagyja el a fiatalabb fiú, ide kívánkozik vissza,
amikor mindenét elpazarolta, és ebbe az atyai házba tér vissza. Neki
mindig helye volt ebben a házban, akkor is, ha ez a hely egy időre üres
maradt. Az idősebb testvér, akinek szintén helye van az atyai házban, a
történet végén mégsem akar oda belépni, mert talán azt gondolta, hogy az ő
helyét akarja elfoglalni öccse, akit nem is testvérének, hanem atyja
fiának nevez. Vajon bement-e később a házba? És én belépek-e az irgalmas
Isten házába, ahol nekem is helyem van?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Kérlek, Uram Jézus Krisztus, aki valóságosan és lényegedben jelen vagy a
kenyér és a bor színe alatt: táplálj engem, vigasztalj és erősíts engem
mindig, különösen utolsó órámon. Engedd, hogy téged, akit most a kenyér
fátyola alatt imádok, ez élet után színről színre láthassalak!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. március 9., péntek

[Evangelium] 2012-03-09

2012. március 9. - Péntek

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek:
„Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt
telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott, és
őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott.
Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a
termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket
összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre más
szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak.
Végül a fiát küldte el hozzájuk, mondván: „A fiamat csak megbecsülik!"
Amikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz:
„Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!" Meg is
ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a szőlőskert
ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal?" Ezt válaszolták:
„Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik
idejében átadják neki a termést."
Jézus így folytatta: „Nem olvastátok soha az írásokban: „A kő, melyet az
építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az Úr tette azzá, és szemünkben
csodálatos ez!" Ezért mondom nektek: Az Isten országát elveszik tőletek,
és olyan népnek adják, amely majd megtermi annak gyümölcsét." A főpapok és
a farizeusok hallották a példabeszédet, és megértették, hogy Jézus róluk
beszél. El akarták fogni, de féltek a néptől, mert mindenki prófétának
tartotta.
Mt 21,33-43.45-46

Elmélkedés:

Keresztény közösségünket hasonlíthatjuk egy szőlőskerthez, amilyenről a
mai evangéliumban olvasunk. Krisztus tanítványai az Úr szőlőjében
dolgoznak, miként a szőlőmunkások. Az egyház mindaddig békében fejlődhet,
amíg tagjai az Istentől rájuk bízott feladatokat végzik, és nem akarnak
túlnőni szerepükön. Ha azonban fellázadnak és a maguk kezébe akarják venni
az irányítást, megsérül az Úr és a szolgák közti kapcsolat. A történetből
láthatjuk, hogy a lázadást az ember teszi. Jézus eljövetele és megváltó
halála azt mutatja, hogy Isten irgalmasan segítségére siet az engedetlen
emberiségnek, hogy ne kerüljünk a kárhozatra, hanem Krisztus
engedelmességének köszönhetően üdvözüljünk. Engedem-e, hogy Isten irgalma
engem is megérintsen?
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a
szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő
keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad
mindenhatóságát dicsérjük mindörökké.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. március 8., csütörtök

[Evangelium] 2012-03-08

2012. március 8. – Csütörtök

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: „Volt
egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan
lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja
előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a
gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák
jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám
kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor
nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén
Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt,
hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm
ezekben a lángokban. Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen
jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő
itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon,
se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám –
kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él.
Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek
helyére. Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra
hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki,
a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így
felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak
közül támad is fel valaki, annak sem hisznek."
Lk 16,19-31

Elmélkedés:

A gazdag amiatt kapott büntetést, mert vagyonából – bár lehetősége lett
volna rá – nem segítette a rászoruló embert. Isten azért adja nekünk a
földön az anyagi javakat, hogy azokat helyesen használjuk fel, s ennek
része az is, hogy segítjük a nálunk szegényebbeket. A nagyböjti időben
különösen is oda kell figyelnem a rászorulók megsegítésére, mert ez az
irgalmasság megnyilvánulása. Az irgalmasság cselekedeteinek isteni
parancsát jól ismerem Jézus Krisztustól. Isten nem fog ezen felül
semmiféle rendkívüli jelet küldeni. Ha a gazdagnak és öt testvérének a
példáját követem, nem lesz helyem az Isten országában, s emiatt csak
önmagamat hibáztathatom. Legyen útitársam a mások gondja iránti
figyelmesség és a segítségnyújtás további nagyböjti készületem folyamán!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nyisd meg, Urunk, a gazdagok szívét a szegények és szenvedők szükségletei
iránt. Add, hogy a munkanélküliek munkaadóra találjanak. Segítsd a
hajléktalanokat, hogy otthonra találjanak. Adj a családoknak minden
nehézséget legyőző szeretetet. A fiataloknak nyiss utat és távlatot a
jövőbe. Oltalmazó palástodat terjeszd ki a kicsinyekre, hogy meg ne
botránkoztassák őket.

________________________________

Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Íme egy kis beszámoló nagy munkánkról: Egy felújítás során a templom azon
részeihez is közel lehet kerülni, ahol a madár se jár, de jelen esetben
inkább az igaz, hogy ahová csak egy kóbor madár rak fészket, akinek ez a
hely tűnt a legbiztonságosabbnak. Mindig sejtettem, hogy jámbor állatok a
madarak.
Az egykori építés minőségét egészen közelről lehet ilyenkor látni. Az
idősek elmondása szerint, amikor a templom épült az 1920-as években,
családonként egy tehén árát ajánlották fel a helybeliek. Bizony, elég
sovány tehenek lehettek. A bibliai József története jut eszembe, aki
megfejtette az egyiptomi fáraó álmát a hét szűk esztendőt jelképező hét
sovány tehénről. Én persze azt szeretném, hogy ha száz év múlva újra
felújítják majd a templomot, ne gondoljanak arra, hogy a gazdasági válság
miatt mostanában szintén szűk esztendők jártak. Új módszereket is tanulok.
A festékkel például úgy lehet spórolni, hogy a szobrokat és kereszteket
körbefestik, mert úgy sem látszik, hogy mi van mögötte. Ez persze egy
korábbi művelet volt. Vagy nem is takarékosság miatt volt így? Most
mindenesetre leszedünk mindent, és ennyire nem spórolunk a festékkel.
Templomépítés 1. szabálya: Szúette fából ne faragj keresztet! Még válság
idején se!
Tettem fel képeket a honlapra, amelyek folyamatosan frissülnek.
Megnézhetitek többek között Cirenei Simon utódait, a madárfészket (talán a
Szentléleké - galamb jelkép) és a hófúvás nyomait templomon belül.
Képek:
http://zalalovo.plebania.hu/galeria/list/templomfelujitas_2012/pictures
A következő napokban már egyre szebb képek jöhetnek. Húsvétra a nagyobb
munkákkal szeretnénk végezni, utána pedig jöhetnek az apróságok. Köszönöm
minden e-vangélium olvasó támogatását!
Szeretettel: István atya

A templomfelújításra szánt adományokat a plébánia számlájára lehet
eljuttatni a következő lehetőségek valamelyikén:
Csekket tudok küldeni azoknak, akik postacímük megadásával ezt kérik a
zalalovo@gmail.com címre küldött e-mailben.
Online adomány: http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas Az Adománynál
válasszuk célként: Templom felújítása
Utalás: Számlatulajdonos neve: Zalalövői Plébánia Számlaszám:
10402355-00026472-00000003 Megjegyzés: Templom felújítása
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. március 7., szerda

beszámoló 2

Kedves Zoltán!
Egy felújítás során a templom azon részeihez is közel lehet kerülni, ahol a madár se jár, de jelen esetben inkább az igaz, hogy ahová csak egy kóbor madár rak fészket, akinek ez a hely tűnt a legbiztonságosabbnak. Mindig sejtettem, hogy jámbor állatok a madarak.
Az egykori építés minőségét egészen közelről lehet ilyenkor látni. Az idősek elmondása szerint, amikor a templom épült az 1920-as években, családonként egy tehén árát ajánlották fel a helybeliek. Bizony, elég sovány tehenek lehettek. A bibliai József története jut eszembe, aki megfejtette az egyiptomi fáraó álmát a hét szűk esztendőt jelképező hét sovány tehénről. Én persze azt szeretném, hogy ha száz év múlva újra felújítják majd a templomot, ne gondoljanak arra, hogy a gazdasági válság miatt mostanában szintén szűk esztendők jártak. 
Új módszereket is tanulok. A festékkel például úgy lehet spórolni, hogy a szobrokat és kereszteket körbefestik, mert úgy sem látszik, hogy mi van mögötte. Ez persze egy korábbi művelet volt. Vagy nem is takarékosság miatt volt így? Most mindenesetre leszedünk mindent, és ennyire nem spórolunk a festékkel.
Templomépítés 1. szabálya: Szúette fából ne faragj keresztet! Még válság idején se!

Tettem fel képeket a honlapra, amelyek folyamatosan frissülnek. Megnézhetitek többek között Cirenei Simon utódait, a madárfészket (talán a Szentléleké - galamb jelkép) és a hófúvás nyomait templomon belül.

Képek: 
http://zalalovo.plebania.hu/galeria/list/templomfelujitas_2012/pictures

A következő napokban már egyre szebb képek jöhetnek. Húsvétra a nagyobb munkákkal szeretnénk végezni, utána pedig jöhetnek az apróságok.
Köszönöm minden e-vangélium olvasó támogatását!
A jó Isten áldását kérem Önre és családjára!
Szeretettel: István atya


A templomfelújításra szánt adományokat  a  plébánia  számlájára  lehet  eljuttatni  a   következő lehetőségek valamelyikén: 

Csekket tudok küldeni azoknak, akik postacímük megadásával ezt kérik a 
zalalovo@gmail.com címre küldött e-mailben.

Online adomány: 
http://zalalovo.plebania.hu/tamogatas
Az Adománynál válasszuk célként: Templom felújítása

Utalás:   Számlatulajdonos  neve: Zalalövői Plébánia
Számlaszám: 10402355-00026472-00000003
Megjegyzés: Templom felújítása


-- 
Üdvösséget!
Horváth István Sándor

Zalalövői Plébánia
H-8999 Zalalövő, Szabadság tér 6.
Tel.: 
(+36)92-371-049

[Evangelium] 2012-03-07

2012. március 7. - Szerda

Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben magához hívta tizenkét tanítványát és
bizalmasan közölte velük: „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát
a főpapok és írástudók kezére adják, halálra ítélik, majd kiszolgáltatják
a pogányoknak, megcsúfolják, megostorozzák és keresztre feszítik, de
harmadnapra feltámad."
Ekkor odalépett hozzá a Zebedeus-fiúknak (Jakab és János apostoloknak)
anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit. Jézus
megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?" Ő azt felelte: „Intézd úgy, (Uram,) hogy
az én két fiam országodban melletted üljön: az egyik jobbodon, a másik
pedig bal oldaladon." Jézus így válaszolt nekik: „Nem tudjátok, hogy mit
kértek. Készek vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem
ki kell innom?" „Készek vagyunk!" – felelték. Jézus erre így folytatta: „A
szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De hogy ki üljön
mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok ülnek majd ott,
akiket mennyei Atyám erre kiválasztott."
Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a
testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt
hozzájuk: „Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető
emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így
legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki első
akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy neki
szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét
váltságul mindenkiért."
Mt 20,17-28

Elmélkedés:

A kísértés, hogy ne Krisztus, hanem az ember legyen a középpontban, az
apostolokat sem kerülte el. Jézus immár harmadszor beszél nekik
szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról, de ők mit sem törődnek ezzel.
Együttérzésük teljes hiányáról tanúskodik, hogy Jakab és János dicsőséges
trónra vágyakoznak, de a többiek is ugyanígy gondolkozhattak, különben nem
nehezteltek volna meg két társukra. Vágyaim, elképzeléseim és terveim is
sokszor túlzottan nagyok. Vágyom az elismerésre, a földi dicsőségre és
talán az üdvösségre, a mennyei jutalomra is. Ehhez azonban keresztút,
önfeláldozás, szolgálat vezet, melyet nekem, Krisztus tanítványának
vállalnom kell.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre,
fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak
neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád
és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek
minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát
neked és dicsőítsen téged.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. március 6., kedd

[Evangelium] 2012-03-06

2012. március 6. - Kedd

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz:
„Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és
tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne
kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt
elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára,
de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért
teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és
köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre
ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az emberek
köszönjenek nekik a főtereken, és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák
őket. Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti
pedig mindnyájan testvérek vagytok. De atyának se hívjatok senkit a
földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És tanítónak se hívassátok
magatokat, hisz egy a ti tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek,
az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és
aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják."
Mt 23,1-12

Elmélkedés:

Kortársainak hamis, kétszínű, a látszatra törekvő vallásosságát leplezi le
Jézus, aki az írástudók és farizeusok tanítását ugyan követendőnek tartja,
de cselekedeteiket nem, mert azok ellenkeznek szavaikkal. Mindeközben
nagyon kemény szavakat használ. De ugyanilyen határozottsággal szól hozzám
is, ha engedek a kétszínűség kísértésének. Ne tegyek úgy, mint azok, akik
amikor felfedezik magukban e kétszínűséget, elhatározzák, hogy most aztán
megmutatják Istennek, hogy tudnak igazán vallásosak lenni és Istennek
tetszően fognak imádkozni. Vigyázat! Ezzel már megint az ember kerülhet a
középpontba és nem Krisztus! Az alázatos ember nem önmagát, hanem
Krisztust teszi az első helyre.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Add nekem felfedeznem kincsedet, hadd tanuljak tőled, hadd szeresselek,
hadd áldjalak, mielőtt elmész. Ne engedd, hogy elszalasszalak a hiú holnap
reményében. Maradj velem, amíg lehet, hiszen elmúlik minden, s csak a
szeretet örök. Egy nap majd földbe vájom ujjam, arcom párnába temetem,
vagy kihúzom magam, s karjaim az ég felé emelem, és nem kívánok mást: csak
visszatértedet.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. március 5., hétfő

[Evangelium] 2012-03-05

2012. március 5. – Hétfő

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Legyetek irgalmasok,
amint mennyei Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s
akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket
sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és
akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek
öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek
is."
Lk 6,36-38

Elmélkedés:

Jézus szavai, amelyeket az evangéliumban olvasok, minden nap egy magasabb
eszmény, egy tökéletesebb élet felé vezet. Egy új életstílus
megvalósítására hív az Úr, amelyben nincs helye a haragnak vagy a
gyűlöletnek. Itt nincs ellenség és ellenfél. Nincs szembenállás és
ellenkezés a másik emberrel. Jézus azt kéri, hogy mindenkire, mint
testvérre tekintsek. Legyek szeretettel mindenki iránt. Ne közeledjek
senkihez előítélettel és ne ítéljek el senkit sem, ha esetleg megtudom
hibáit. Jószándék és jóindulat éljen a szívemben! Hiszen én is bűnös
vagyok, s csak akkor számíthatok Isten irgalmára, ha kész vagyok szívből
megbocsátani embertársaimnak.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi
testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk
a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy felismerjünk
téged minden emberben, a kicsinyekben is és Téged szolgáljunk mindenkiben!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. március 4., vasárnap

[Evangelium] 2012-03-04

2012. március 4. – Nagyböjt 2. vasárnapja

Abban az időben Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és
egyedül velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája
olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így
a ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és
beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Olyan jó
nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet
és Illésnek egyet!" Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.
Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az
én szeretett Fiam, őt hallgassátok!" Mire körülnéztek, már senkit sem
láttak, csak Jézust egymagát. A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy
ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a
holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy
mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül.
Mk 9,1-9

Elmélkedés:

Az isteni dicsőség megmutatkozása
Urunk színeváltozásának saját ünnepe van augusztus elején, ugyanakkor
nagyböjt 2. vasárnapján is erről emlékezünk meg minden esztendőben. Milyen
sajátos, most a húsvéti előkészület idején aktuális mondanivalót hordoz az
esemény? A kérdés megválaszolása érdekében a három kiválasztott apostol
szemszögéből érdemes vizsgálnunk a történteket. Igen, képzeljük magunkat
Péter, Jakab és János apostolok társának! Jézus minket is kiválaszt, hogy
egészen különleges élményben legyen részünk. A három kiválasztott
apostollal együtt mi sem tudjuk, hogy mi vár ránk, mit akar a Mester
megosztani velünk, amit a többieknek nem szeretne megmutatni vagy
elmondani. Maga a kiválasztás ténye is azt jelzi, hogy olyan titokról,
különleges dologról lesz szó, amelybe még a többi apostolt és tanítványt
sem akarja Jézus egyelőre beavatni. Bizonyára nem értették volna meg a
történteket, mint ahogy tulajdonképpen Péter, Jakab és János sem értette
ekkor még meg, hogy mi is történt. Az evangélista megjegyzése szerint
maguk között – bizonyára többször is – beszélhettek élményükről, de csak
az Úr feltámadása után érthették meg igazán.

A színeváltozás különleges eseménye Jézus isteni dicsőségébe engedett
bepillantást a három apostol számára, amely dicsőség a feltámadás után
várja az Urat. Talán éppen ennek felidézése adott reményt nekik a
legsötétebb napokban, Jézus halála után. Talán ez nyújtott számukra
vigasztalást a feltámadás előtti napokban. A színeváltozáskor ugyanis
különleges módon, azaz a mennyei Atya kinyilatkoztatásából tudják meg,
hogy Jézus az Isten Fia. Korábban már több alkalommal megtapasztalták,
hogy emberfeletti képességekkel rendelkezik, szavára csodák és csodás
gyógyulások történnek, úgy beszél az emberekhez, ahogyan korának egyetlen
tanítója sem, illetve egyértelmű jelét adja a bűnök megbocsátásának, amire
egyedül Isten képes. E közvetett jelek után, most Jézus istenségének
közvetlen bizonyítékaként a mennyei Atya tesz erről tanúságot, akinek
hangja hallatszik az égből: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!"
(Mk 9,7).

Egy hegymászó élménybeszámolójában olvastam a napokban, hogy sok év
próbálkozás után végre sikerült feljutnia egy régóta kiszemelt
hegycsúcsra. Ez már a nyolcadik próbálkozása volt, mert korábban az
időjárás váratlan rosszabbra fordulása, betegség vagy más nehézségek miatt
mindig kudarcba fulladt az expedíció. De a hétszeri sikertelen mászás sem
vette el kedvét, nem adta fel kitűzött céljának megvalósítását. Újból és
újból az adott erőt neki, hogy érdemes megmásznia azt a hegyet. S végül a
siker, a feljutás, a hegy élménye mindenért kárpótolta. Érdemes volt
ismételten próbálkoznia.

Ehhez hasonlóan nekünk is érdemes lelki magaslatokra vágyakoznunk. Érdemes
Isten után vágyakoznunk. Érdemes Isten megtapasztalása után vágyakoznunk.
Ez nem mindennapi élmény számunkra. Csak ritkán, egy ember életében talán
csak néhány alkalommal fordul elő, de ez az élmény elkísér bennünket és
átsegít minden szenvedésen. Ha ezekben a hetekben nem csak a természet
tavaszi megújulását várjuk, hanem komolyan vesszük a lelki felkészülést és
a Jézus szenvedéséről való elmélkedést, akkor húsvét ünnepe számunkra is
az Isten látás, a Feltámadottal való személyes találkozás napja lesz,
amikor a feltámadt Krisztus megmutatja isteni dicsőségének teljességét.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Mennyei Atyánk, te a színeváltozás hegyén kinyilvánítottad, hogy Jézus a
te szeretett Fiad és azt kérted, hogy őt hallgassuk. Adj nekünk tanulékony
lelket, hogy Krisztus szavában felismerjük azt az igazságot, amely minket
az üdvösségre vezet. Adj bátorságot, hogy a ránk bízott evangéliumot
buzgón hirdessük az üdvösségre vágyó embereknek! Add, hogy az emberek
jóindulattal fogadják az evangélium szavát! Segíts minket, hogy Krisztus
evangéliumához méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum