2012. február 18., szombat

[Evangelium] 2012-02-18

2012. február 18. - Szombat

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és
egyedül velük ment föl egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük. Ruhája
olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így
a ruhát kifehéríteni. Akkor megjelent nekik Illés és Mózes, és
beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: „Mester! Jó nekünk
itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és
Illésnek egyet!" Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor
felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: „Ez az én
szeretett Fiam, őt hallgassátok!" Mire körülnéztek, már senkit sem láttak,
csak Jézust egymagát.
A hegyről lejövet Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek,
amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot
megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy
feltámad a halottak közül. Azután megkérdezték tőle: „Miért mondják az
írástudók, hogy előbb el kell jönnie Illésnek?" Ezt válaszolta: „Igen,
előbb eljön Illés és mindent helyreállít. De az is meg van írva az
Emberfiáról, hogy sokat kell szenvednie és megvetésben lesz része. Azt
mondom nektek, hogy Illés már eljött, de kényük-kedvük szerint bántak
vele, ahogy előre megírták róla."
Mk 9,2-13

Elmélkedés:

Az elmúlt napok evangéliumaiban láttuk, hogy az apostolok számára mennyire
érthetetlen volt Jézusnak az a kijelentése, hogy a messiásnak szenvedni
kell és meg fog halni. E jövendölés bizonyára kissé megrendítette őket a
hitükben. A szenvedést és a halált ugyanis úgy értékelhették, hogy Jézus
küldetése kudarcba fog fulladni, s emiatt csüggedés vehetett erőt rajtuk.
A színeváltozás hegyén most Jézus megmutatja, hogy mi fog következni a
halála után. Bepillantást enged egy rövid időre a mennyországba a három
apostolnak. Az Atya tesz Jézus mellett tanúságot, amely megerősíti a
kiválasztottakat abban a hitben, hogy az isteni üdvözítő terv, amelynek
része a Jézus halála is, meg fog valósulni. A hegyen Jézus megmutatja
isteni dicsőségét, amely aztán feltámadásában szintén megmutatkozik majd
húsvét hajnalán. Minden ember útja bizonyos áldozatokon és szenvedéseken
keresztül vezet a dicsőséges feltámadásra.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, mivel te a lelkünkben laksz, a te imád a miénk is, én pedig
szeretnék abban szüntelenül részt venni; ezért lelkem kis edényként az
élet e forrása alá tartom, és hogy ezt tovább tudjam adni a lelkeknek,
hagyom, hogy végtelen szereteted hullámai elborítsanak.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. február 17., péntek

[Evangelium] 2012-02-17

2012. február 17. - Péntek

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt
hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl
keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét,
elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti
azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a
lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért? Aki e
hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az
Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent
angyalokkal." Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők
közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő
országát."
Mk 8,34-9,1

Elmélkedés:

Jézusnak a mai evangéliumban mondott beszédét akkor értjük meg, ha
figyelembe vesszük, hogy közvetlenül szenvedésének megjövendölése után
mondta ezeket. Saját sorsa után arról beszél, hogy milyen sors vár
tanítványaira és mindazokra, akik követik őt. A Krisztus-követő emberek
számára is kereszthordozást jelent az élet, amelynek végső célja az örök
élet elnyerése. Hiába teszünk bármit, ha az nem a Jézus iránti hűségünkből
fakad és nem az üdvözölés a célja. Életünk értelmét és célját Krisztus
életében ismerhetjük fel, aki lemondott életéről, és meghalt értünk.
Vallási életünkben az elsődleges szempont mindig a saját lelkünk
üdvössége. De mégsem marad a vallásosság „magánügy", hiszen késznek kell
lennünk arra, hogy hitünket megvalljuk a világ előtt. E tanúságtétel lehet
az egyik mércéje annak, hogy mennyire vesszük komolyan Jézus követését és
mennyire köteleztük el magunkat mellette. Az örök élet dicsőségébe a
hűségesek juthatnak el.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nyisd meg, Urunk, a gazdagok szívét a szegények és szenvedők szükségletei
iránt. Add, hogy a munkanélküliek munkaadóra találjanak. Segítsd a
hajléktalanokat, hogy otthonra találjanak. Adj a családoknak minden
nehézséget legyőző szeretetet. A fiataloknak nyiss utat és távlatot a
jövőbe. Oltalmazó palástodat terjeszd ki a kicsinyekre, hogy meg ne
botránkoztassák őket.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. február 16., csütörtök

[Evangelium] 2012-02-16

2012. február 16. - Csütörtök

Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő
falvakba. Útközben megkérdezte őket: „Kinek tartanak engem az emberek?" A
tanítványok azt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek,
ismét mások valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek
tartotok engem?" Erre Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás." Akkor
szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie.
A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra
föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik. Péter ekkor félrevonta
Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira
nézett, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon
gondolkodol, és nem Isten tervei szerint!"
Mk 8,27-33

Elmélkedés:

Az emberek nagyon különbözőképpen és bizony elég furcsán gondolkoznak
Jézusról. A mi számunkra legalábbis szokatlannak tűnik, hogy azt képzelték
róla, hogy az ószövetségi idők valamelyik nagy lakja támadt fel Jézus
személyében. Ehhez képest Péter egészen okosnak tűnik, amikor Jézust
Messiásnak nevezi. Ezt követően azonban hamar kiderül, hogy Péter apostol
sincs egészen tisztában azzal, hogy mit jelent Jézus messiási címe. Amikor
ugyanis a Mester arról kezd el beszélni, hogy az ő messiási sorsához
hozzátartozik a szenvedés és a halál, az apostol nem érti e szavakat és
elutasítja Jézus kijelentéseit. Nem elég nekünk sem Jézust szép szavakkal
illetnünk. Nem elég emberi módon gondolkoznunk Jézus személyéről.
Tanuljunk meg Isten tervei szerint gondolkozni és élni!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Segíts rajtam, Uram, hogy tudjak erős lenni, amikor jön a megpróbáltatás
órája! Tégy erőssé és nagylelkűvé, hogy ne jajveszékeljek és ne kerüljem
el azt, aminek történnie kell! Erősen szembe nézve a kereszttel, mondom:
Atyám, a Te hívásodat szeretném benne fölfedezni!
Romano Guardini
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. február 15., szerda

[Evangelium] 2012-02-15

2012. február 15. - Szerda

Jézus és tanítványai egy alkalommal Betszaidába érkeztek. Ott egy vakot
vezettek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. Ő kézen fogva kivezette a
vakot a faluból. Aztán nyállal megnedvesítette szemét, rátette kezét, és
megkérdezte: „Látsz-e valamit?" Az fölnézett, és így szólt: „Látom az
embereket. Olyanok, mintha a fák járkálnának." Erre ismét rátette kezét a
vak szemére. Most már tisztán kezdett látni, és úgy meggyógyult, hogy
élesen látott mindent. Ezután hazaküldte, és meghagyta neki: „Erről
senkinek se beszélj a faluban!"
Mk 8,22-26

Elmélkedés:

Márk két olyan történetről is beszámol evangéliumában, amikor Jézus vak
ember adja vissza a látását. Az első a betszaidai vak meggyógyítása (Mk
8,22-26), amelyről ma olvastunk, a másik pedig a jerikói vak meggyógyítása
(Mk 10,46-52). A két történet főbb elemei sokban különböznek. A jerikói
vak esetében a világtalant, aki hangosan kéri Jézus segítségét, az emberek
inkább távol akarják tartani a Mestertől. A csoda, amely a történet
szerint a vak hitének a jutalma, mindenki szeme láttára történik. Jézus a
szavával gyógyítja meg, azonnal visszanyeri látását és követni kezdi
gyógyítóját. A betszaidai vak esetében az emberek vezetik Jézushoz az
embert, akit ő kivezet a faluból, hogy senki se lássa őket. A vak hite nem
játszik szerepet a csodánál. Nem csupán szavakkal történik a gyógyulást,
hanem Jézus rátette kezét. A vak nem azonnal, hanem csak fokozatosan
nyerte vissza látását és nem indul el Jézus nyomában. Az elbeszélések a
hit különböző útjait jelképezik számunkra. Más-más utakon juthatunk el az
igazság megismeréséhez és az Istenben való hithez. De ezen az úton mindig
Jézus vezet bennünket!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Isten Fia, téged az Atya minden idők minden emberéhez küldött a Föld
minden részére! Téged kérünk Mária által, a Te Édesanyád és a mi
édesanyánk által: ne engedd, hogy Egyházad hiányt szenvedjen hivatásokban,
különösen ne hiányozzanak azok, akik egészen a Te Országodért szentelik
magukat.
Boldog II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. február 14., kedd

[Evangelium] 2012-02-14

2012. február 14. – Kedd, Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök,
Európa társvédőszentjei

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha
nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és
igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról
házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit
elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett
hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9

Elmélkedés:

A missziós útra induló apostolok Jézus utasításának megfelelően semmilyen
eszközt sem visznek magukkal az útra. Az egyetlen, amit vinniük kell,
Jézus tanítása. Az Evangéliumi üzenet tehát önmagában is elég hatékony
ahhoz, hogy meghozza gyümölcsét. Az apostol, a küldött és tanítványt ebből
merít erőt munkájához és ezt adja tovább. A küldöttek bárányként indulnak
a farkasok közé. Ezzel a hasonlattal Jézust azt akarja kifejezni, hogy
tanítványai sokszor gyengébbek a világnál és védtelenek, de mivel a
békesség örömhírét viszik, békét tudnak teremteni. Fontos továbbá, hogy az
evangélium hirdetése mindig tanúságtételt is jelent, azaz a tanítást nem
csupán szavaival közvetíti a küldött, hanem egész életével is.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Uram, Istenem, gyarapítsd, sokasítsd Egyházadat, és egyesíts mindenkit
egységben. Tedd, hogy a nép feddhetetlenül éljen, egyetértő legyen a te
igaz hitedben és annak megvallásában. Sugalld szívükbe tanításod szavát!
Hiszen a te ajándékod, hogy elfogadtál Krisztusod evangéliumának
hirdetésére, és arra késztettél, hogy jó, neked kedves cselekedeteket
vigyünk végbe.
Szent Metód
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. február 13., hétfő

[Evangelium] 2012-02-13

2012. február 13. - Hétfő

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele. Égi
jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből
felsóhajtott, és így szólt: „Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom
nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet." Ezzel otthagyta őket.
Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.
Mk 8,11-13

Elmélkedés:

Nem csupán a tanítást hallgatni vágyó tömegek és a gyógyulás lehetőségét
kereső betegek járulnak Jézushoz, hanem a farizeusok is megérkeznek.
Bizonyára ők is láthatták a csodás gyógyulásokat, vagy legalábbis
hallottak azokról, s hozzájuk is eljuthatott a tömegek véleménye Jézusról.
Mindez nem elég számukra, ezért égi jelet kértek tőle. Kérésük alatt azt
kell értenünk, hogy Jézus egyértelműen tegyen tanúságot arról, hogy ő az
Isten küldötte vagy ő a Messiás. Talán arra számítanak, hogy Jézus nem tud
semmilyen jelet mutatni, s ezzel elveszti népszerűségét és az emberek
bizalmát. Jézus megtagadja a farizeusok kérését, nem mutat jelet, és
otthagyja őket. A világ számára csak később mutatja meg az istenségét
bizonyító jelet: a kereszt és a feltámadás jelét. Ez a jel készteti az
embereket állásfoglalásra, elfogadják-e hittel vagy sem? Krisztus
kereszthalála és feltámadása a halálból számunkra is az üdvösség jele.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Nekem Te vagy az Uram, akinek akaratát a sajátoménál jobban szeretem!
Mivel nem tudok állandóan szavakkal imádkozni; ha valaha is imádkoztam
igazi odaadással, most halld meg kiáltásomat! Fogadd kegyesen a Téged
kérlelő odaadást, mint végtelen kiáltást; s hogy szavaim még méltóbbak
legyenek a meghallgatásra, adj imádságomnak erőt és állhatatosságot!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2012. február 12., vasárnap

[Evangelium] 2012-02-12

2012. február 12. – Évközi 6. vasárnap

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így
kérlelte: „Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!" Jézusnak megesett
rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki:
„Akarom! Tisztulj meg" Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus
szigorúan ráparancsolt, és mindjárt elküldte ezekkel a szavakkal:
„Vigyázz, ne szólj erről senkinek egy szót sem, hanem menj, mutasd meg
magadat a papnak, és tisztulásodért mutasd be a Mózes rendelte áldozatot,
bizonyságul nekik". Ám az, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és
híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a
városba, inkább kint, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis mindenünnen
özönlöttek hozzá az emberek.
Mk 1,40-45

Elmélkedés:

Kirekesztettek
A mai vasárnap evangéliuma egy leprás beteg csodás meggyógyításáról számol
be. Látszólag nagyon egyszerű a történet, a beteg kifejezi hitét, hogy
Jézus tud rajta segíteni, gyógyulást kér tőle, Jézus pedig meggyógyítja.
Az elbeszélés érdekes mozzanatai felett könnyen átsiklunk, ha nem
ismerjük, hogy a Jézus korabeli leprás betegek társadalmi helyzetét. Az ő
számukra ugyanis az csak az egyik csapás volt, hogy gyógyíthatatlan
betegségben szenvedtek, mert ehhez még a társadalomból való teljes
kitaszítottság is párosult. A mózesi törvények szerint ugyanis a
leprásoknak a lakott településektől távolabb, külön kellett élniük és
semmilyen módon nem érintkezhettek az egészséges emberekkel. A törvény
célját megérthetjük: ne terjedjen tovább a betegség. A közfelfogás szerint
a testi betegséggel Isten sújtja az embert bűnei miatt, így tehát az
egészségesek bűnösnek tartották és megvetették a leprásokat.

Visszatérvén az evangéliumi történethez, mindezek ismeretében
megérthetjük, hogy mennyire hallatlan dolog, hogy a törvény kifejezett
tiltása ellenére ez a leprás beteg ember Jézushoz, azaz egy egészséges
emberhez közelít. Cselekedetével átlép egy határt, a Törvény által a
betegek és az egészségesek közé húzott határvonalat. De még ennél is
meglepőbb, hogy Jézus szintén átlépi ezt a határt, sőt, még tovább megy,
amikor megérinti a beteget, s ezzel jelzi, hogy az isteni irgalmasság és a
beteg szenvedése közé semmiféle emberi törvény nem emelhet falat. Egy
emberi törvény vagy előírás nem akadályozhatja meg Istent abban, hogy
segítsen egy bajban lévő emberen. A pontosság kedvéért tegyük hozzá
mindehhez, hogy a mózesi Törvény eredetileg Istentől származott, de idővel
ezt mindenféle egyéb előírásokkal egészítették ki, s ez utóbbiak közé
tartoztak a leprásokra vonatkozó szabályok. És még egy érdekes dologra
szeretném felhívni a figyelmet, ami talán Jézus humorérzékéről is
tanúskodik: először ugyanis semmibe veszi a mózesi Törvény előírását, majd
pedig azt mondja, hogy a gyógyult ember teljesítsen mindent pontosan, amit
ugyanez a Törvény előír a gyógyultak számára. Ez utóbbi annak a feltétele,
hogy visszafogadják őt a közösségbe.

A kirekesztés, a kitaszítottság napjaink is jelen van, és egyaránt
érinthet egyéneket vagy közösségeket, valamint emberi értékeket. Ez
utóbbira szeretnék egy példát mondani, ami éppen az elmúlt héten történt.
Spanyolországban egy közszolgálati televízió megtagadta a katolikus egyház
számára egy hirdetés sugárzását, amelyben a hittanórákat akarták
népszerűsíteni. A teljesen ártatlan filmben két fiatal anyuka beszélget
arról, hogy miért tartják fontosnak, hogy gyermekük az iskolában hittant
tanuljon, ám ez nem fért bele a televíziós társaság hirdetési politikájába
és nem hajlandók leadni a reklámfilmet. Tipikus példája ez az értékek
kirekesztésének. Mintha a hitoktatás napjaink leprája volna. Mintha a
vallásos magatartás leprás betegség volna. Igen, azt is kirekesztésnek
kell tekintenünk, amikor vallásos nézeteinknek, véleményünknek nincs helye
a nyilvánosság előtt.

A gyógyulásáért Jézushoz forduló beteg példája bátorítson minket abban,
hogy gondjainkban, testi és lelki bajainkban Istenhez forduljunk. Ne
rekesszük ki magunkat Isten szeretetéből, hanem kérjük tőle
gyógyulásunkat! Kérjük Jézustól, hogy vezessen vissza bennünket az
Istennel való szeretetközösségbe!
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, a te tanításod hallgatása és megtartása üdvösséget
jelent minden ember számára a világon. Add nekünk a Szentlélek erejét, és
küldj minket is, hogy lelkesen és bátran hirdessük az evangéliumot!
Erősítsd bennünk a tudatot, hogy az emberek üdvösségének szolgálata
mindannyiunk feladata, hivatása és küldetése. Add, hogy az evangélium
hirdetése szerte a világon megteremje gyümölcsét és ezáltal megdicsőüljön
a te neved a világon! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum