[Evangelium] 2011-08-13

2011. augusztus 13. - Szombat

Egyszer gyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk kezét, és
imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket. Jézus azonban
így szólt: „Hagyjátok csak a gyermekeket, és ne akadályozzátok meg
őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!" Azzal
rájuk tette kezét, majd továbbindult.
Mt 19,13-15

Elmélkedés:
Jézus korában nem volt szokás, hogy a vallási vezetők és tanítók
gyermekekkel foglalkoztak. Éppen ezért nem kell csodálkoznunk a
tanítványok magatartásán, akik visszautasították a gyermekekkel
Jézushoz igyekvőket. Bizonyára maguk a tanítványok is meglepődtek,
amikor mesterük mégis barátságosan és szeretettel fogadta a gyerekeket
és megáldotta őket. Korábban Jézus már sok betegre tette rá a kezét,
hogy azok meggyógyuljanak. E kéz most nem gyógyító szándékkal érint,
hanem áldást oszt. De most is, mint a gyógyítások esetében is, isteni
kegyelmeket közvetít. Kegyelmet, amely kiárad minden emberre, köztük a
kicsinyekre, a gyermekekre is. Segítem vagy akadályozom azokat, akik
Jézushoz igyekszenek?
© Horváth István Sándor

Imádság:
Teljenek be ajkaink dicséreteddel, hogy énekeljük, Uram, a te
dicsőséged; mert arra méltattál minket, hogy részesüljünk halhatatlan,
éltető, szent, égi titkaidban. Erősíts meg minket szentséged által,
hogy egész nap elmélkedjünk igazságaid felett. Alleluja!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2011-08-12

2011. augusztus 12. – Péntek

Egy alkalommal a farizeusok próbára akarták tenni Jézust. Megkérdezték
tőle: „Szabad-e a férfinak bármilyen okból elbocsátania a feleségét?"
Jézus ezt felelte: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdetben férfinak
és nőnek teremtette az embert, és azt mondta: A férfi ezért elhagyja
atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek?
Így már nem ketten vannak, hanem csak egy test. Amit tehát Isten
egybekötött, ember szét ne válassza."
A farizeusok azonban erősködtek: „Miért írta hát elő Mózes, hogy
válólevelet kell kiállítani, és úgy kell elbocsátani a feleséget?"
Jézus kijelentette: „Mózes a keményszívűségtek miatt engedte meg, hogy
elbocsássátok feleségeteket, de kezdetben nem így volt. Mondom nektek:
aki elbocsátja feleségét – hacsak nem a paráznasága miatt – és mást
vesz el, házasságtörést követ el."
Erre a tanítványok megjegyezték: „Ha így áll a dolog férj és feleség
között, akkor nem érdemes megházasodni." Jézus így válaszolt: „Nem
mindenki tudja ezt felfogni, hanem csak az, akinek Isten megadja. Mert
van, aki úgy született, hogy alkalmatlan a házasságra, és van, akit az
emberek tettek ilyenné, de van, aki a mennyek országáért önként lemond
róla. Aki fel tudja fogni, fogja fel!"
Mt 19,3-12

Elmélkedés:
A farizeusok a válással kapcsolatban tesznek fel egy kérdést Jézusnak.
A kérdésnek az az alapja, hogy a kor egyes, híres szentírásmagyarázói
szerint például a házasságtörés a nő részéről olyan ok lehet, amely
alapján elbocsáthatja feleségét a férj. Jézus az általa adott
magyarázatban visszamegy a Teremtő Isten eredeti szándékára. E szándék
szerint a férfi és a nő egymásért él, egymásnak adják át magukat.
Kapcsolatukat Isten köti össze, tehát ha valaki azt bármilyen okból
felbontja, akkor a Teremtő akaratát veszi semmibe. Jézus tehát azt
tanítja, hogy a házasságot kötött férfi és nő ragaszkodjon egymáshoz és
legyenek hűségesek.
Az evangélium második részében pedig hozzáteszi, hogy a hűséges
házasságnál is van tökéletesebb életforma, az Istennek szentelt élet,
amely a papságban a szerzetesi, illetve szerzetesnővéri életben valósul
meg. De ez nem mindenki számára adatik meg, hanem csak azoknak, akiket
Isten erre hív.
Legyünk hűségesek ahhoz a hivatáshoz és életállapothoz, amelyre Isten
meghívott minket!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Keresztviselés
A Te gazdagságod legyen az enyém is,
Szegény voltál Uram, szegény leszek én is.
Jézus szegény Szíve, a koldusod vagyok,
Alamizsnát, kegyet csak Szívedtől kérek.
Mária, Szűz Anyám, Te könyörögj értem,
Hogy a Kereszt úján Jézust követhessem.
E földön senkitől jutalmat nem várok,
Gazdagság híre után nem futok, nem járok.
Sátán imádója, cinkosa nem leszek,
Nem tiprom meg bűnnel Jézusom, kereszted. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2011-08-11

2011. augusztus 11. - Csütörtök

Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha
vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán
hétszer?" Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer
hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart
számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki
tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr
megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és
mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga
leborult előtte, és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent
megfizetek. Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt
még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik
szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni
kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és
kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett,
hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak.
Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így
szólt hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden
tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is
megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És
az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent,
amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta
szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének." Amikor Jézus ezt a
tanítását befejezte, elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a
Jordánon túlra.
Mt 18,21-19,1

Elmélkedés:
Péter apostolnak a megbocsátással kapcsolatos kérdésére Jézus egy
példabeszédet mond a könyörtelen, szívtelen szolgáról és a tartozást
elengedő királyról. A példázat egyértelművé teszi számunkra, hogy csak
akkor számíthatunk Isten megbocsátó irgalmára, ha mi is képesek vagyunk
embertársainknak megbocsátani. Amikor irgalmasságot gyakorlunk az
ellenünk vétkezőkkel szemben és megbocsátunk nekik, az Isteni
Irgalmasságot utánozzuk. Láthatjuk azt is, hogy az isteni irgalom nem
végtelen, s nem terjed ki azokra, akik nem akarnak megbocsátani.
A könyörtelen elszámoltatás, a szívtelen számonkérés és a bosszúállás
helyett Jézus új utat ajánl követőinek: a kiengesztelődés, a békesség
és a megbocsátás útját. Ez az út vezet csak az Irgalom Istenének
országába.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen
dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat,
hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas
vagy.
Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden
időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy
velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
Kempis Tamás
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2011-08-10

2011. augusztus 10. - Szerda

Abban az időben Jézus így beszélt tanítványaihoz: „Bizony, bizony,
mondom nektek: Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül
marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti életét,
elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt
az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok,
ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya."
Jn 12,24-26

Elmélkedés:
A szentírásban az Isten szolgájának lenni nagy megtiszteltetést jelent,
mert ez azt jelenti, hogy Isten valakit arra választott ki, hogy
együttműködjék vele szándékainak megvalósításában. Jézus is elsősorban
ebben az értelemben hív bennünket a szolgálatára, tehát nem megalázni
akar bennünket valamiféle alantasnak tűnő munka végzésére kényszerítve,
hanem a megváltás művébe való bekapcsolódás és az evangélium
hirdetésének nagyszerű feladatát bízza ránk. A szolgálat megtagadása
maga a bűn, azaz ellenszegülés Isten szándékának. Szenvedésének és
halálának elfogadásával Jézus Isten szenvedő szolgája és a mi
megváltásunk szolgája lesz, példát adva nekünk is a szolgálatra.
Akarunk-e neki szolgálni egész életünkben? Ha kiálljuk a
próbatételeket, Isten hűséges szolgáinak jutalmában részesülhetünk.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Szent Lőrinc úgy vívott csatát,
hogy nem vér nélkül volt tanú:
fegyvert öltött a hit maga
s vérét tékozlón szórta szét.
Hét férfiből elsőnek áll
az égi szent oltár elé:
magas lépcsőn a többi közt
a legkiválóbb levita.
A hősi harcba indulón
övére kardot nem csatolt:
a gyilkos tőrt csavarva ki
sújtotta le a támadót.
Szent Lőrinc, szenvedésedet
tisztelve száll hozzád imánk:
mindaz, ki hozzád esdekel
biztos meghallgatást talál.
S te ott fenn el nem mondható
ékes város polgára vagy:
az örök udvar tagjaként
viselve égi koszorúd.
Atyát, Fiút, s Vigasztaló
Lelkét dicsérje énekünk:
tőlük közbenjáró imád
örök babért szerez nekünk. Ámen.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2011-08-09

2011. augusztus 9. - Kedd, A keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta
(Edith Stein) szűz és vértanú, Európa társvédőszentje

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak:
A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és
kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak.
A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak
azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s
ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás
hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan
fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
„Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak
ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen.
Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok
vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak,
bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett
a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő
így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!"
Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13

Elmélkedés:
Az embernek a földi kincsek halmozása helyett a jócselekedeteket kell
gyűjtenie ahhoz, hogy bejuthasson a mennyek országába, az üdvösségbe.
Ezeket a jócselekedeteket és az imádságot jelképezi a mai
példabeszédben szereplő olaj. Ez a lelki kincs csak az okosaknak van a
birtokában, a balgáknak, akik megfeledkeztek életük során a
jócselekedetek gyűjtéséről, hiányzik. Olyan kincsek ezek, amelyeket nem
lehet másoknak kölcsönadni, mindenki saját maga felelős azért, hogy az
Úr érkezésekor ne hiányozzon számára.
Ennek fényében már könnyen megértjük az evangélium mondanivalóját és
nem tartjuk önzésnek az okosak viselkedését.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Jézusom édes Szíve, én nem tudlak úgy szeretni, ahogy kell, csak
általad. Nem tudok hozzád jönni, ha nem vonzol engem. Nem tudok rád
hagyatkozni, ha te nem támogatsz.
Hogy mindenem a tiéd lehessen, végy birtokodba, Uram, hogy ne legyek
többé a magamé, hanem a Tiéd.

________________________________
\
Aktuális:
Kedves barátaim!
Az Élő Kenyér újsághoz kacsolódó internetes játéknak (www.elokenyer.hu)
nagy sikere van a gyerekek körében. Szeptembertől a tanév végéig újabb
nagy fordulót tartunk a játékban, amelyhez további szponzorokat
keresek. Kisebb vagy nagyobb ajándékokat lehet felajánlani. A kisebbek
a heti nyeremények közé kerülnek, a nagyobbak pedig fődíjként a végére.
A szponzorokat külön oldalon feltüntetjük a játék teljes idején
keresztül logójukkal és linkjükkel.
Ha valaki cégének lehetőségei megengedik, hogy a gyerekek
evangelizációját támogassa, kérem, keressen meg a his@katolikus.hu
címemen.
Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2011-08-08

2011. augusztus 8. – Hétfő

Galileai útjuk során Jézus ezt mondta tanítványainak: „Az Emberfiát az
emberek kezébe fogják adni. Megölik őt, de harmadnapra feltámad." Erre
a tanítványok igen elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, az
adószedők Péterhez fordultak, és megkérdezték: „A ti Mesteretek nem
fizet templomadót?" – „De igen" – felelte. Amikor belépett a házba,
Jézus megelőzte őt kérdésével: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok
kitől szednek vámot vagy adót, fiaiktól vagy az idegenektől?" „Az
idegenektől" – felelte Péter. Erre Jézus így szólt: „A fiak tehát
mentesek. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess
horgot, és az első halat, amelyik ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját:
találsz benne egy pénzdarabot. Vedd ki és add oda nekik értem és
érted!"
Mt 17,22-27

Elmélkedés:
A mai evangélium arról számol be, hogy Jézus nem akarja kivonni magát a
földi törvények alól, hanem egy csoda révén gondoskodik arról, hogy
megfizesse az adót. A történetből jól látszik, hogy az adófizetés körül
már évszázadokkal korábban is gond volt. Az egyik oldalon álltak az
adószedők, akik mindig többet akartak begyűjteni, a másikon pedig az
adófizetők, akik nem örültek az adóknak, de főleg annak nem, ha azok
összege emelkedett. Persze az idő azóta sok változást és sok új adót
hozott, s emiatt lehet, ha Jézus napjainkban is hasonló módon akarna
eljárni, akkor a kíméletlen adószedők nem elégednének meg a pénzzel,
hanem még a halat is elvennék Pétertől. Az emberek eközben
leleményesek. Az egyik kiskapukat keres, a másik „költségként
elszámol", a harmadik „leír az adóból", s olyanok is akadnak, akik
inkább nem fizetnek (adócsalók).
Jó volna mindkét oldalon tisztességre, becsületre, igazmondásra és
igazságosságra törekedni.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem; figyelmezz imádságom
hangjára, midőn tehozzád kiáltok: hallgass meg, Uram! Szálljon fel az
én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek fölemelése
esti áldozat gyanánt! Hallgass meg engem, Uram!

________________________________
\
Aktuális:
Kedves barátaim!
Az Élő Kenyér újsághoz kacsolódó internetes játéknak (www.elokenyer.hu)
nagy sikere van a gyerekek körében. Szeptembertől a tanév végéig újabb
nagy fordulót tartunk a játékban, amelyhez további szponzorokat
keresek. Kisebb vagy nagyobb ajándékokat lehet felajánlani. A kisebbek
a heti nyeremények közé kerülnek, a nagyobbak pedig fődíjként a végére.
A szponzorokat külön oldalon feltüntetjük a játék teljes idején
keresztül logójukkal és linkjükkel.
Ha valaki cégének lehetőségei megengedik, hogy a gyerekek
evangelizációját támogassa, kérem, keressen meg a his@katolikus.hu
címemen.
Köszönettel: István atya
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

[Evangelium] 2011-08-07

2011. augusztus 7. – Évközi 19. vasárnap

Amikor (a kenyérszaporítás után) a tömeg befejezte az étkezést, Jézus
mindjárt a csónakba parancsolta tanítványait, hogy amíg ő elbocsátja a
tömeget, menjenek át előtte a túlsó partra. Amint elbocsátotta az
embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben
beesteledett, s ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár
stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert
ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult
feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy
kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította
őket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!" Erre Péter odaszólt neki:
„Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!" Ő
azt mondta: „Jöjj!" Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen,
és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni
kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!" Jézus nyomban kinyújtotta
kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért
kételkedtél?" Mikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban
levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia
vagy!"
Mt 14,22-33

Elmélkedés:
A bizalom hangja
Jézus vízen járásának csodája, amiről a mai evangéliumban hallottunk,
azt igazolja, hogy ő valóban Isten. A Máté (Mt 14,22-33), a Márk (Mk
6,45-52) és a János (Jn 6,16-21) evangélista szerinti változatnak is
egyértelműen az a célja, hogy tanítást adjon Jézus istenségéről. A
történet a csodálatos kenyérszaporítás után szerepel, amelynél
nagyszámú nép tapasztalhatta meg, hogy Jézus olyan erőnek, képességnek
van a birtokában, amely egyetlen embernek sincs. A vízen járásnál
csupán a tanítványoknak egy kisebb köre tapasztalhatta meg ugyanezt:
Jézus a természet törvényein felülemelkedve mutatja meg isteni
hatalmát.
Az idei esztendőben a Máté szerinti leírást olvassuk, amely Péter
apostol esetének leírását is tartalmazza. Sem Márk, sem János nem
jegyzi le a történetet. Nézzük meg mai elmélkedésünkben, hogy miért is
tartja Máté olyan fontosnak a Péterrel történtek megörökítését. Jézus
különleges cselekedetét, tudniillik a vízen járást látva, Péter egészen
különleges dolgot kér, azt, hogy ő is a víz tetején tudjon járni.
Bizony, vakmerőnek tűnik a kérés, és Péter apostoltársai legalább
annyira meglepődhettek rajta, mint mi magunk. De nézzük Péter kérésnek
pozitív oldalát! A tanítványi élet azt jelenti, hogy a tanítvány
elsajátítja mestere életformáját, életmódját. A tanítvány mindenben
utánozza mesterét, olyan akar lenni, mint ő, és ugyanazt akarja tenni.
Így volt ez Jézus és apostolai esetében is, s ezért nyugodtan
mondhatjuk, hogy ezt bizonyára Péter értette meg a legjobban. Ezért
gondolja jogosan: Uram, ha te ezt a különleges dolgot meg tudod tenni,
akkor én, a te tanítványod a te segítségeddel szintén képes vagyok rá.
És ha elcsodálkoztunk Péter furcsa kérésén, akkor még jobban
meglepődünk Jézus válaszán: „Jöjj!" – mondja gondolkodás nélkül
Péternek, pedig tisztában volt vele, hogy apostolának nincsenek isteni
képességei. Mindennek szerintem van egy fontos tanulsága: Merjünk
bátran, nagy dolgokat kérni Istentől! Természetesen legyünk szerények
Istennel szemben, és ne ostromoljuk szüntelenül lehetetlen kérésekkel,
de azért néha bátor kéréssel kifejezhetjük buzgóságunkat és
bizalmunkat.
A bizalomnál álljunk meg, mert itt van a történet másik fontos
tanulsága számunkra. Lehet vakmerőségnek értékelni Péter kérését, de én
úgy érzem, hogy sokkal inkább a bizalom kifejezéséről van itt szó.
Mondok egy példát. Néhány évvel ezelőtt plébániánk nyári
családtáborában történt az eset. Az egyik délutánon játszottak a
gyerekek, s közben észrevettem, hogy az egyik óvodás kislány, akit
emlékezetem szerint Eszternek hívtak, felmászott egy mászókára, az
édesapja pedig lentről figyelte. Amikor Eszter úgy gondolta, hogy már
elég magasan van, hangosan kiáltott az édesapjának, hogy ugrik, s máris
lendült lefelé. Az apukája kitárta karjait és könnyedén elkapta
kislányát. És ez többször megismétlődött, miközben a gyereknek eszébe
sem jutott, hogy az édesapja nem fogja őt elkapni. Ezt a gyermeki
bizalmat vélem felfedezni Péter magatartásában. Bizalmat, amely legyőzi
az ismeretlentől való félelmet. Bizalmat, amely erősebb az ember
sebezhetőségénél. Bizalmat, amely az Istenre való hagyatkozáson alapul.
A bizalmat, amely emberileg lehetetlennek tűnő cselekedetekre ösztönöz.
A túlzott elbizakodottság kialakulásának veszélye miatt meg kell még
említenünk Péter kudarcát, kishitűségét, amelyet a süllyedés jelképez.
Istenbe vetett bizalmunk ugyanis sérülékeny, megkísért bennünket a
bizalmatlanság. Péter ebben a helyzetben jól tudja, hogy saját erejéből
nem menekülhetne meg, hiszen erős vihar van, ezért Jézushoz fordul:
„Ments meg, Uram!" Itt már nyoma sincs vakmerőségnek, ez már az igazi,
őszinte bizalom hangja!
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus, hittel vallom, hogy te valóban Isten vagy, aki isteni
hatalmadat oly sokszor kinyilvánítottad az embereknek. Taníts meg engem
arra, hogy mindig őszinte bizalommal merjek hozzád fordulni, aki
üdvösségemet és minden ember üdvösségét akarod. Ments meg engem életem
viharaiban és vezess engem a biztos kikötőbe, a te országodba!
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.evangelium365.hu/

Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium