2010. január 23., szombat

[Evangelium] 2010-01-23

2010. január 23. - Szombat

Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért
(Kafarnaumba, Péter házába). Ott azonnal nagy tömeg verődött össze,
úgyhogy még evésre sem volt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották,
elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a
szóbeszéd, hogy eszét vesztette.
Mk 3,20-21

Elmélkedés:

A legnegatívabb elképzelésről olvashattunk Jézus személyével kapcsolatban
a mai evangéliumi részletben. Az a hír járja, hogy eszét vesztette. Vajon
milyen emberi rosszindulatból fakadhat ezen elképzelések mögött! Mekkora
lelki vakság szükséges ahhoz, hogy ne lássa meg valaki a csodákban
megnyilvánuló isteni irgalmasságot! Milyen érzéketlen szív kell ahhoz,
hogy valaki ne hallja meg az üdvösség tanítását! Milyen felelőtlen az az
ember, aki ahelyett, hogy önmagba tekintene, ilyen valótlanságot talál ki.
Soha ne adjunk az alaptalan vádaskodásokra, inkább keressük magunk az
igazságot. Boldog, aki felismeri, hogy Krisztus az Igazság.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus Krisztus, Világosságunk!
Te nem azért jöttél, hogy elítéld ezt a világot, hanem hogy föltámadásod
által minden embernek elhozd az üdvösséget és a kiengesztelődés örömhírét.
Amikor bensőnkben felizzik a megbocsátó szeretet, szívünk minden
megpróbáltatás ellenére új életre kel. Gyógyítsd, Urunk, a mi lelkünket!
(Roger testvér imája)
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 22., péntek

[Evangelium] 2010-01-22

2010. január 22. - Péntek

Abban az időben Jézus fölment egy hegyre, és magához hívta, akiket
kiválasztott. És ők csatlakoztak hozzá. Tizenkettőt választott ki, hogy
vele tartsanak, és hirdessék az igét. Hatalmat is adott nekik a betegek
gyógyítására és az ördögűzésre. A következő tizenkettőt választotta ki:
Simont, akinek a Péter nevet adta; Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab
testvérét - akiket Boanergesznek, vagyis "mennydörgés fiainak" hívott.
Továbbá kiválasztotta Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot,
Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont és a karióti Júdást, aki később
elárulta őt.
Mk 3,13-19

Elmélkedés:

Az előzőekben megcsodálhattuk, hogy Jézusnak milyen nagy hatalma van,
amely mind tanításában, mind tetteiben megnyilvánul. A tizenkét apostol
azzal a szándékkal választja ki, hogy osztozzanak életében és
küldetésében. Azt kéri tőlük, hogy éljenek úgy, mint ő, s a megszólítottak
csatlakoznak hozzá, ezzel jelzik készségüket, hogy elfogadják őt
mesterüknek. Annak érdekében, hogy küldetésében is részesüljenek, hatalmat
kapnak a tanításra és a betegek gyógyítására. Nem a maguk erejével, nem
saját hatalmukkal lépnek majd fel, s nem saját tanaikat fogják hirdetni,
hanem Jézus nevében mondanak és tesznek mindent. Jézus engem is ugyanerre
a hív, nekem is ugyanezt a küldetést adja.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Jézus Krisztus Anyja, aki Fiad mellett álltál élete kezdetén és
küldetésében, kerested őt, a Mestert a sokaságban, mellette álltál, amikor
felmagasztalták a földről, s odaadta magát egyetlen és örök áldozatul; aki
fiadként kaptad meg Jánost, fogadd el az öröktől fogva meghívottakat,
oltalmazd növekedésüket, kísérd életükben és szolgálatukban a te fiaidat,
Papok Édesanyja!
II. János Pál pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 21., csütörtök

[Evangelium] 2010-01-21

2010. január 21. - Csütörtök

Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a
Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és
Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon
környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy
milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak,
hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat
meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott
körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint
meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: "Te vagy az Isten
Fia!" Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda
ő.
Mk 3,7-12

Elmélkedés:

Az előző napok evangéliumi szakaszai a negatív előjelű emberi válaszokat
tartalmazták. Jézus csodás gyógyításai ugyanis egyesekből ellenállást
váltott ki, és vesztét kezdték el tervezgetni amiatt, hogy szombati napon
is gyógyított. Ugyanezek a gyógyító cselekedetek azonban más emberekből
éppen ellentétes reakciót váltottak ki. A mai evangélium arról a pozitív
hatásról tudósít, amely szerint emberek tömegesen Jézushoz járulnak.
Lelkesen fogadják, mert előnyükre válik, hogy enyhíti és megszünteti a
testi bajokkal küzdők nyomorát. E kettős fogadtatás előrevetíti, hogy
miként fogadják majd az Úr tanítását. Vajon felismerjük-e, hogy milyen erő
rejlik tettei és szavai mögött?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk.
Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket
oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj
át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te
jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem
egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te
ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 20., szerda

[Evangelium] 2010-01-20

2010. január 20. - Szerda

Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél
kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e
szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna
kezű embert: "Állj ide középre!" Aztán megkérdezte a körülállókat:
"Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni
hagyni?" Ők azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva
haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: "Nyújtsd ki a
kezedet!" A beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok
kimentek, és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként
okozhatnák Jézus vesztét.
Mk 3,1-6

Elmélkedés:

Jézus gyógyításai azt igazolják, hogy az irgalmas Isten az ember
segítségére siet. Megkönyörül a betegségtől szabadulni akaró emberen és
megajándékozza azzal, amire a beteg vágyódik, az egészséggel. Új
életminőséget, az élet jobb lehetőségét adja Isten. És ezt a jóságot soha
nem korlátozhatják emberi törvények vagy emberi szándékok. Az isten jósága
bármikor érvényesülhet a segítségre szoruló ember életében. Jézus jól
tudta, hogy szombati gyógyításai ellenérzést, sőt, a későbbiekbe nyílt
támadásokat váltanak ki a farizeusok részéről, mégis e napot is
felhasználja, hogy az irgalmasságot megmutassa. Az irgalmas szeretet
gyakorlása embertársaink iránt a mi számunkra is legyen legalább ennyire
fontos.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk, állj mellettünk, oltalmazz minket!
Mentsd meg a bajban levőket, emeld fel az elesetteket, az imádkozóknak
mutasd meg magad! Segítsd a betegeket, vezesd vissza helyes útra a
tévelygőket! Tápláld az éhezőket, szabadítsd meg a foglyokat, erősítsd a
gyengéket, bátorítsd a kishitűeket! Add, hogy minden nép megismerjen
téged!
Szent Kelemen pápa
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 19., kedd

[Evangelium] 2010-01-19

2010. január 19. - Kedd

Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben
tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: "Nézd,
olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!" Jézus ezt felelte nekik:
"Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött
és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a
megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a
kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük." Majd ezt mondta nekik:
"A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia
ura a szombatnak is."
Mk 2,23-28

Elmélkedés:

Az ószövetségi zsidó törvények közül számos vonatkozott a szombati
nyugalom megtartására. Ezen előírások szándéka az volt, hogy senki ne
váljon a munka rabszolgájává és a hét hat napján igyekezzen biztosítani
megélhetését, s egy napot a pihenésre szánjon. E nap ugyanakkor azt is
szolgálta, hogy az istentiszteletre is jusson idő. Minden isteni törvény
az ember érdekét szolgálja. Amikor Jézus megvédi tanítványait a szombati
törvényekre hivatkozó farizeusokkal szemben, akkor egyúttal azt is
állítja, hogy felette áll a régi törvénynek, s azért jött, hogy a szeretet
törvényét tegye a legfőbb paranccsá.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk! Amikor már nem tudjuk, hogy mit kellene tennünk,
Amikor már nem tudjuk, hogy kihez meneküljünk,
Csak egyet tehetünk még, de ez a leghatalmasabb és
Legcsodálatosabb: hogy kezünket, szemünket, szívünket,
kívánságainkat, óhajainkat a Te szent Fölségedhez emeljük.
Ezt tesszük most is mély alázattal: légy könyörületes a Te szegény
szolgáid iránt.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 18., hétfő

[Evangelium] 2010-01-18

2010. január 18. - Hétfő, Árpád-házi Szent Margit

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A
mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és
kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A
balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak
azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők
mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás
hangzott: "Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!" Erre a szüzek mindnyájan
fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat:
"Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!" Az okosak ezt
válaszolták: "Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább
menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!" Míg azok vásárolni
mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a
menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is.
Így szóltak: "Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!" De ő így válaszolt:
"Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!" Virrasszatok tehát, mert
nem ismeritek sem a napot, sem az órát!
Mt 25,1-13

Elmélkedés:

A tíz szűzről szóló példázat azzal fejeződik be, hogy csak egy részük
jutott be az esküvői lakomára, a készületlenek viszont kívül maradtak.
Ennek alapján a történet egyik értelmezési lehetősége az, hogy nem minden
ember fog üdvözülni. Csak azok juthatnak el az üdvösségre, akik
felkészülnek Krisztus érkezésére, s a vele való találkozásra. A balgák
azzal követtel el hibát, hogy nem voltak előrelátóak, s nem számoltak
minden lehetőséggel. Amikor felismerték, hogy hibájuknak milyen rossz
következménye lesz számukra, újabb balgaságukkal majdnem veszélybe
sodorták társaikat is. Az okosak viszont helyesen ismerték fel
helyzetüket. Előrelátásunkon nem kevesebb, mint az üdvösségünk múlik.
Érdemes tehát bölcsen szem előtt tartanunk mindig, hogy mi szolgálja ezt,
s mi akadályozhatja meg.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!
Milyen jó, hogy rábízhatjuk
kezünket arra a Kézre,
amely megtörte és életre keltette a Kenyeret,
amely megáldotta és megsimogatta a gyerekeket,
s amelyet szegek vertek át.
Ráhagyatkozni arra a Kézre,
amely olyan, mint a mienk,
de amelynek tetszőleges döntését csupa jóság vezérli,
s folyton csak szorosabban köt le minket önmaga számára.
Átadni magunkat annak a puha és hatalmas erejű Kéznek,
amely lehat a lélek velejéig,
amely formál és teremt,
s amelyen át oly végtelen szeretet árad.
Teilhard de Chardin
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2010. január 17., vasárnap

[Evangelium] 2010-01-17

2010. január 17. - Évközi 2. vasárnap

Abban az időben: Menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus
anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival
együtt.
Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: "Nincs több boruk."
Jézus azt felelte: "Mit akarsz tőlem, asszony? Még nem jött el az én
órám." Erre anyja szólt a szolgáknak: "Tegyetek meg mindent, amit csak
mond!" Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára,
mindegyik két-három mérős. Jézus szólt a szolgáknak: "Töltsétek meg a
korsókat vízzel!" Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta
nekik: "Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak." Odavitték.
Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta, honnan való. A
szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. A násznagy hívatta a
vőlegényt, s szemére vetette: "Először mindenki a jó bort adja, s csak
amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig
tartogattad a jó bort."
Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta
dicsőségét, s tanítványai hittek benne.
Jn 2,1-11

Elmélkedés:

Váratlan csoda egy váratlan helyzetben
A fiatal párok, akik házasságra készülnek, általában már az eljegyzés
napjától elkezdik tervezni és szervezni esküvőjüket. Mindenki arról
álmodik, hogy az ő esküvője lesz a világon a legszebb, s mindent megtesz
azért, hogy a nagy nap valóban felejthetetlen és emlékezetes legyen. A
szervezés, a készület célja az, hogy az álom, az álomesküvő megvalósuljon.
Az álmoknak talán csak a pénztárca szab határt, bár ilyenkor senki nem
sajnálja az anyagiakat. Mivel egyszeri és megismételhetetlen eseményről
van szó, mindent pontosan elő kell készíteni, nehogy bármi is megzavarja
vagy tönkretegye a házasságkötés szent napját. Manapság már külön
esküvőszervező cégek segítenek az előkészületekben és a lebonyolításban, s
ha valami váratlan helyzet áll elő, szakembereik azonnal megoldást
találnak mindenre. Kellemetlen meglepetések azonban még a gondos
előkészület ellenére is adódhatnak.

A mai vasárnap evangéliuma egy Kána városában élő fiatal párról számol be,
akiknek az esküvője körülbelül 2000 évvel ezelőtt történt. Ha egy mai,
esküvőszervezéssel foglalkozó cégre bízták volna az előkészületeket,
minden bizonnyal nem fordult volna elő az a botrányosnak minősíthető
dolog, hogy a lakodalom kellős közepén elfogy a bor. A kánai menyegzőn
viszont éppen ez történt, s emiatt az a veszély fenyegetett, hogy az
ünneplés váratlanul véget ér és nagy szégyenben marad az új házaspár. Ha
az esküvői öröm félbeszakad a bor hiánya miatt, akkor a lakodalom nem a
fiatalok örökre szóló esküje, hanem a szégyen miatt marad emlékezetes
mindenki számára. Jézus édesanyja rögtön érzékeli a veszélyt, s tudja,
hogy ha nem lép közbe valaki, akkor itt botrány lesz. De ki tud segíteni
egy ilyen helyzetben? Ki más mentheti meg a helyzetet, mint az ő fia,
Jézus? Mária látja a szükséget, s mivel már csak nagyon kevés bor
maradhatott, segítségét kérve egészen drámaian mondja Jézusnak: "Nincs
több boruk".

És itt álljunk meg egy pillanatra a történettel, mert két fontos
tanulságot érdemes megfogalmaznunk: Először is azt, hogy Jézus édesanyja
odafigyel ránk, s észreveszi, ha szükséghelyzetbe kerülünk. Látja
gondjainkat, észreveszi, ha emberi segítségre már nem számíthatunk. A
másik tanulság pedig az, hogy fiához, Jézushoz fordul a mi érdekünkben,
azt kérve tőle, hogy segítsen rajtunk isteni erejével. Égi édesanyánknak e
közbenjárása nagy segítséget jelent számunkra, ugyanakkor arra bátorít
minket, hogy közbenjárását kérjük, mert fia minden bizonnyal meghallgatja
őt.

Nézzük tovább az eseményeket! Ott tartunk, hogy egy nem várt esemény
megzavarja a menyegzőt, s ha kiderül, hogy nincs több bor, ez a tény
tönkreteheti az ünnepi alkalmat. A feszültség meglehetősen nagy, s ezt még
tovább fokozza, hogy Jézus látszólag elutasítja édesanyját, mintha nem
állna szándékában segíteni. Azt mondja, hogy még nem jött el az ő órája.
Mária viszont tudja, hogy ez nem a visszautasítás, nem az érdektelenség
jele. Ezért arra bátorítja a szolgákat, hogy mindent tegyenek meg, amit
Jézus mond. Mária cselekedete tanulságos számunkra, kérése ugyanis nekünk
is szól: tegyünk meg mindent, amit Jézus mond!

Ezt követően Jézus szokatlan dolgot kér, amikor arra utasítja a szolgákat,
hogy a vízzel megtöltött korsókból vigyenek inni a násznagynak. Közben
azonban csoda történik, a víz borrá változik, egészen kitűnő borrá. A
helyzet feszültségét ez a csodás dolog oldja fel, az ünneplés folytatódhat
tovább. A váratlan helyzetben váratlan csoda hozza a megoldást.

Miután a kánai násznéppel együtt mi is megnyugodtunk, nézzük meg legalább
röviden a történet jelentőségét. A víz borrá változtatása volt Jézus első
csodája. A tanítványok számára ekkor vált első alkalommal láthatóvá,
megtapasztalhatóvá, hogy Mesterük csodatévő erővel rendelkezik. János
evangélista megfogalmazása így hangzik a történet végén: Jézus ezzel a
csodával "kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne" (Jn
2,11). Nem az ifjú pár tehát a lényeg a történetben, s nem is a bor, hanem
Jézus áll a történés középpontjában, aki feltárja istenségét. Ezt most még
csak a tanítványai látják, ők ismerik fel, ők hisznek benne. Később, más
csodák alkalmával még több emberben ébresztenek hitet Jézus csodái.

Befejezésül még egy gondolat, amely talán leginkább azoknak szól, akik
nehéz élethelyzeteikben tanácstalanok, nem tudják, kihez forduljanak
segítségért, s kétségbeesetten szaladgálnak fűhöz-fához. A kánai menyegzőn
a segítség nem kívülről érkezik. Nem kell hívni senkit, s nincs szükség
szakértő esküvőszervezők ötleteire. Aki segít, mindvégig jelen van, ott ül
a vendégek között, s amikor eljön az ő órája, akkor cselekszik. Ő Jézus.
Ha hiszünk benne, s ha hiszünk istenségében és isteni erejében, akkor
észre fogjuk venni csendes jelenlétét életünkben. Itt van köztünk, és
képes bármikor csodát tenni, képes mindig segíteni.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Amikor megkeresztelkedtél, a mennyei Atya
kinyilvánította, hogy az ő szeretett Fia vagy. Az ő tanúságtételét
követően első alkalommal a kánai házaspár ünnepén mutattad meg isteni
dicsőségedet és erődet tanítványaid előtt. Csodát tettél, egy ajándékozó
csodával segítettél. Közelségedet, csendes jelenlétedet csodák nélkül is
érezhetjük, ha hit él szívünkben. Édesanyád, Mária közbenjárásával
fordulunk hozzád: Mutasd meg nekünk isteni dicsőségedet, hogy tanítványaid
legyünk és higgyünk benned! Nem kérünk látványos csodát, mert elég nekünk,
ha tudjuk, hogy köztünk vagy és segítségedre bármikor számíthatunk.
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://evangelium.katolikus.hu/
Evangelium@lista.hcbc.hu
http://lista.hcbc.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

Blogarchívum