Napi Evangélium: 2007. július 8.

2007. július 14., szombat

[Evangelium] 2007-07-14

2007. július 14. - Szombat

Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: Nem különb a tanítvány
mesterénél, sem a szolga uránál. Elégedjék meg a tanítvány azzal, ha olyan
lesz, mint mestere, és a szolga, ha olyan lesz, mint ura! Ha a családatyát
Belzebubnak csúfolják, mennyivel inkább háza népét? Ne féljetek az
emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely
ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el
világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön! És ne
féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni.
Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is a pokolba
taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre
egy se közülük Atyátok tudta nélkül! Nektek pedig minden szál hajatokat
számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal többet értek ti a verebeknél! Ha
valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki
a mennyekben van. De ha valaki megtagad engem az emberek előtt, én is
megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
Mt 10,24-33

Elmélkedés:

Az előző részek folytatásaként a mai evangéliumban Jézus további
tanácsokkal látja el a missziós útra induló apostolokat. Legelőször is azt
köti lelkükre, hogy maradjanak mindig tanítványok és ne akarjanak
nagyobbak lenni őnála. Ne dicsőségre vágyakozzanak és ne az emberek
tetszését keressék, hanem ragaszkodjanak Mesterükhöz, aki megbízta őket.
Másodszor bátorságra bíztatja őket. Ne féljenek hangosan hirdetni a rájuk
bízott tanítást! És ne féljenek azoktól, akik emiatt támadják őket! Életük
Isten kezében van, aki Szentlelke által elkíséri őket útjukon. Harmadszor
pedig a tanúságtétel fontosságáról és annak következményéről beszél Jézus.
Jézus megtagadása a mennyország elvesztését vonja maga után. De aki kitart
az Úr mellett, számíthat az üdvösségre.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Hálát adok neked, örök Atyám,
hogy engem Fiadnak adtál,
Aki nemcsak azért,
hogy a sátán zsarnokságától megmeneküljek,
hanem vigasztalásomra
eledelként ott van a Szentostyában.

Végtelenül hálás vagyok neked, Megváltóm,
hogy ekkora bőkezűséggel gazdagítod
lelkemet saját testeddel és véreddel.

Hálát mondok neked, Szentlélek Isten,
Aki a tökéletes szeretet vagy,
mert meglátogattad szívemet,
és kiárasztottad abba szeretetedet!

_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. július 13., péntek

[Evangelium] 2007-07-13

2007. július 13. - Péntek

Abban az időben Jézus így tanította apostolait: Íme, úgy küldelek titeket,
mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és
egyszerűek, mint a galambok! Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert
bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Helytartók
és királyok elé hurcolnak miattam, hogy tanúságot tegyetek előttük és a
pogányok előtt. Amikor pedig bíróság elé állítanak, ne töprengjetek azon,
hogyan és mit beszéljetek! Megadatik ugyanis nektek abban az órában, hogy
mit mondjatok. Hiszen nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól
belőletek. Halálra adja majd testvér a testvérét, és apa a fiát. A
gyermekek szüleik ellen támadnak, és megöletik őket. Gyűlöletesek lesztek
mindenki előtt az én nevemért. Aki azonban mindvégig állhatatos marad, az
üdvözül. Amikor pedig az egyik városban üldöznek titeket, meneküljetek a
másikba! Bizony, mondom nektek: Nem járjátok végig Izrael városait, amíg
el nem jön az Emberfia.
Mt 10,16-23

Elmélkedés:

Amikor Jézus missziós útra küldi apostolait, nem hallgat arról sem, hogy
miféle nehézségekkel kell majd szembenézniük útjuk során. Az evangélium
hirdetését egyesek örömmel fogadják majd, de lesznek olyanok is, akik
elutasítják. Az apostolok nem maradnak egyedül küldetésük teljesítésében,
hanem a Szentlélek fogja hitelesíteni igehirdetésüket és Ő erősíti meg
őket a tanúságtételben. A küldötteknek azt is világosan kell látniuk, hogy
a támadások és az üldözések nem az ő személyüknek szól, hanem egyértelműen
amiatt érik őket ezek, hogy Jézus nevében és küldötteként cselekszenek.
Emellett Jézus arról is beszél, hogy a hallgatóság körében megoszlás
támad, mert előfordulhat, hogy egy családon vagy közösségen belül, egyesek
hittel elfogadják a jézusi igazságot, mások viszont teljes mértékben
elutasítják azt. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy a békességre való
törekvés jegyében hallgatni kellene az evangélium igazságáról.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram Jézus, tedd kezed a szememre, hogy elkezdjem tisztán látni ne a
látható, hanem a láthatatlan dolgokat. Nyisd meg szememet, hogy ne a
jelenbe, hanem a jövőbe tekintsek.
Tedd szívem tekintetét átlátszóan tisztává, hogy lélekben Istent
szemléljem.

2007. július 12., csütörtök

[Evangelium] 2007-07-12

2007. július 12. - Csütörtök

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: "Menjetek, és hirdessétek,
hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel
halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen
kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se
rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se
botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba
érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok,
amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a
ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig
érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok. Ha valaki nem fogad be
titeket, sem szavatokra nem hallgat, akkor menjetek ki a házból, de még a
városból is, és rázzátok le a port a lábatokról! Bizony, mondom nektek:
Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint
annak a városnak.
Mt 10,7-15

Elmélkedés:

Az apostolok azt a parancsot kapják mesterüktől, Jézustól, hogy mindenféle
eszköz nélkül, egyedül a rájuk bízott tanítással és hatalommal induljanak
el hirdetni a mennyek országa közeli eljövetelét. A feladatot hallva nem
tesznek fel kérdéseket, nem kezdenek el aggodalmaskodni, hanem rábízzák
magukat a gondviselésre, s elindulnak, hogy mindenben megfeleljenek annak
a küldetésnek, amelyet rájuk bízott Jézus. Az egymásra utaltság és a
kölcsönös bizalom az, amely megalapozza küldésüket.
Napjainkban Jézusnak ugyanígy szüksége van olyan emberekre, akiket
megbízhat az örömhír továbbadásával és Isten országának terjesztésével.
Olyanokra, akik szintén megbíznak Őbenne és készek arra, hogy életüket
erre szenteljék. Van-e bennem annyi bátorság, hogy én is küldöttje leszek?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Kérünk téged, Urunk, tégy bennünket "élő" emberekké!
Add nekünk a világosság Lelkét, hogy megismerjünk téged, és akit küldtél:
Jézus Krisztust.
Ő és a Szentlélek szóljon ajkunk által, ő magasztaljon miáltalunk téged.
Mert te vagy az Úr, tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség.

2007. július 11., szerda

[Evangelium] 2007-07-11

2007. július 11. - Szerda, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje

Egy alkalommal: Péter megkérdezte: "Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és
követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?" Jézus így válaszolt: "Bizony,
mondom nektek: ti, akik követtetek engem a világ megújulásakor, amikor az
Emberfia dicsőséges trónjára ül, együtt ültök majd vele tizenkét trónon,
hogy ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse felett. Sőt mindaz, aki elhagyja
értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy
földjét, százannyit kap, és elnyeri majd az örök életet."
Mt 19,27-29

Elmélkedés:

Péter apostol a tanítványok jutalma felől érdeklődik. Egészen emberi a
kérdés, s érződik belőle, hogy Péter is és a többiek is inkább valami
evilági jutalomra gondolhattak. Isten nagylelkűsége azonban nem csupán itt
a földi életben akarja megjutalmazni a hűséges tanítványokat, hanem az
örök életet ajánlja fel mindenkinek.
A történet kapcsán mindannyiunkban felmerül a kérdés: miért követem
Jézust? Miért vagyok a tanítványa? Mit várhatok tőle? Kérdéseink jogosnak
nevezhetők. De vajon előtte valóban le tudok-e mondani mindenről? Képes
vagyok-e mindent elhagyni Jézus szeretetéért? Elhagyok-e mindent, ami
ehhez a világhoz köt? Aki ezt meg tudja tenni, biztosan számíthat a
megígért jutalomra és az örök életre is.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Adj nekem, jóságos Jézusom
Téged megértő értelmet,
Téged átélő érzelmet,
Hozzád siető lelket,
Irántad buzgó bensőséget,
Rád bukkanó bölcsességet,
Téged felismerő világosságot,
Érted égő szeretetet,
Benned élő szívet,
Téged dicsérő tetteket,
a Te szavaidra hallgató fület,
a te szépségedet szemlélő szemet,
a Te fölségedet magasztaló nyelvet,
Neked kedves életmódot,
a Tőled küldött bajokat elviselő békességet,
Hozzád vágyó hű kitartást,
és adj, Jézusom, boldog halált!
Jutalmazz jelenléteddel,
fényes feltámadással,
és az örökké boldog életben
add jutalmul magadat! Ámen.
Szent Benedek

2007. július 10., kedd

[Evangelium] 2007-07-10

2007. július 10. - Kedd

Egyszer egy ördögtől megszállott néma embert hoztak Jézus elé. Mihelyt
kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma. A nép elámult ezen, és azt
mondogatta: "Ilyen még sohasem történt Izraelben." A farizeusok azonban
megjegyezték: "Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket."
Jézus ezután bejárta az összes városokat és falvakat. Tanított a
zsinagógákban, hirdette Isten országának örömhírét, és meggyógyított
minden betegséget és minden bajt. Amikor látta a népsokaságot, megesett
rajtuk a szíve, mert olyan fáradtak és kimerültek voltak, mint a nyáj,
amelynek nincsen pásztora. Akkor így szólt tanítványaihoz: "Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat
aratásába!"
Mt 9,32-38

Elmélkedés:

A csodákat tevő Jézust egyesek azzal vádolják, hogy bizonyára az ördöggel
szövetkezve tudja kiűzni a gonosz lelkeket. A nép viszont isteni
közreműködés jelét látja a csodás gyógyulásokban. Jézus nem sértődik meg a
képtelen vádaskodáson, hanem irgalmas szívvel fordul továbbra is a
jószándékú emberekhez, akiknek vezetőkre van szükségük és készséges
lélekkel hallgatják tanítását.
Sokszor megtapasztalhatjuk, hogy legjobb szándékú kezdeményezéseinket
egyesek félreértik vagy félremagyarázzák, máskor pedig hibát keresnek
benne. Az emberi féltékenységgel és kicsinyességgel találkozva is
próbáljuk megőrizni türelmünket! Ugyanakkor mások cselekedetei és
szándékai ne bíráljuk elhamarkodottan!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Dicsérünk téged, láthatatlan Atyánk,
halhatatlanságunk ajándékozója.
Te vagy az élet forrása,
a világosság forrása,
a kegyelem és az igazság forrása.

Szereted az embereket,
és különösképp is a szegényeket.
Mindenkinek kész vagy megbocsátani,
és Fiad által mindenkit magadhoz hívsz.

________________________________

Aktuális:
Kedves listatagok!
Sokan tudjátok, hogy az e-vangélium mellett a leginkább a vértanúhalált
halt Brenner János atya tiszteletének előmozdítását tekintem szívügyemnek.
Ennek jegyében született Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés drámája,
amely most megjelent CD-n és kazettán.A keresztény, ifjúsági dalairól
országosan ismert szerző ezen műve 17 dalban dolgozza fel János atya
életét. Azoknak ajánlom, akik valami csodálatosat, felemelőt és meghatót
szeretnének hallani és hallgatni. Részletes ismertetés és a megrendelés
lehetősége itt található:
[1]http://www.katolikus.hu/szombathely/brenner/brenner-ujd.html

Az oldalon bele lehet hallgatni a műbe.
Szeretettel: István atya

References

Visible links
1. http://www.katolikus.hu/szombathely/brenner/brenner-ujd.html
_______________________________________________
Evangelium minden nap
http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html
Evangelium@communio.hu
http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2007. július 9., hétfő

[Evangelium] 2007-07-09

2007. július 9. - Hétfő

Amikor Jézus Kafarnaumban tanított, egy elöljáró lépett hozzá, leborult
előtte, és így kérlelte: "Uram, a leányom most halt meg. De jöjj, tedd rá
kezedet, és életre kel". Erre Jézus fölkelt, és tanítványaival együtt
elment vele.
Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról
Jézus közelébe férkőzött, és megérintette ruhájának szegélyét. Azt
gondolta magában: "Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok." Jézus erre
megfordult, ránézett, és így szólt: "Bízzál, leányom! Hited meggyógyított
téged." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
Amikor Jézus az elöljáró házába ért, és látta a fuvolásokat meg a lármás
tömeget, rájuk szólt: "Távozzatok, hiszen nem halt meg a leány, csak
alszik!" Azok kinevették. Miután eltávolították a tömeget, Jézus bement,
megfogta a leány kezét, és az életre kelt. Ennek híre elterjedt azon az
egész vidéken.
Mt 9,18-26

Elmélkedés:

Az elöljáró házában összegyűlt és a kislány halálát gyászoló, siránkozó
családtagok és ismerősök kinevetik Jézust, amikor ő azt állítja, hogy a
kislány nem halt meg valójában, hanem csak alszik. E nevetés arra utal,
hogy nem ismerik Jézus isteni hatalmát, s nem gondolják róla, hogy képes
visszaadni a halottaknak az életet. Vajon mit gondolhattak pár perccel
később, amikor a kislány felkelt? Talán akkor elhitték, amit Jézus
mondott, hogy tudniillik tényleg csak aludt? Vagy azt hihették, hogy
csodát tett és feltámasztotta a halálból? Az evangélista hallgat a
jelenlévők utólagos vélekedéséről, de bizonyára azt gondolhatták, hogy
mégis igazat mondott, mert könnyebb lehetett azt hinni, hogy aludt,
mintsem, hogy feltámadt.
Hiszek-e Jézus isteni hatalmában?
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Dicsérd, lelkem, az Urat, és minden, ami bennem van, szent nevét dicsérje!
Dicsérd azt, aki rosszaságodat megbocsátja, és gyöngeségedet meggyógyítja.
Dicsérd azt, aki életedet megmentette a pusztulástól, és téged
irgalmasságával koronázott meg.
Dicsérd azt, aki vágyadat jóságával csillapítja, aki lélekben megújított
az örök ifjúságra, sashoz hasonlóan.
Dicsérjétek őt, minden angyalai; dicsérjétek őt, minden szolgái; dicsérd
őt, lelkem, mindenhol: dicsérd a dicsőség Urát!

________________________________

Az oldalon bele lehet hallgatni a műbe.
Szeretettel: István atya

References

2007. július 8., vasárnap

[Evangelium] 2007-07-08

2007. július 8. - Évközi 14. vasárnap

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló
sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat
aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok
közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton
senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok:
Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha
nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és
igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról
házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit
elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett
hozzátok az Isten országa!
De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen,
menjetek ki az utcára, és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami
városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az
Isten országa. Bizony mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a
napon, mint ennek a városnak."
A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. "Uram - mondták -, a te
nevedre még a gonosz lelkek is engedelmeskedtek nekünk." Ő így válaszolt:
"Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam
nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn
úrrá legyetek: Semmi sem fog ártani nektek. Mindazonáltal ne annak
örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskedtek nektek. Inkább annak
örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben."
Lk 10,1-12. 17-20

Elmélkedés:

Küldött vagyok
A mai evangéliumi történet szerint nyilvános működésének ideje alatt Jézus
missziós útra küldte tanítványait. Miután kellő ideig tanította őket, a
Mester elérkezettnek látta az időt, hogy az ő nevében elinduljanak és
hirdessék tanítását. Az indulás előtt gyakorlati tanácsokat ad nekik,
amelyek bátorságra, eszköztelenségre, Istenbe vetett bizalomra és
lelkesedésre ösztönöznek.

A történet értelmezéséhez segítséget nyújtanak azok az evangéliumi
beszámolók, amelyek szerint feltámadása után Jézus missziós parancsot ad
az apostoloknak, a tanítványoknak és az egész Egyháznak. A két misszióba
küldés esetét jogosan kapcsoljuk össze, hiszen egyiknél sem az apostolok
által végzett konkrét tevékenység leírása a fontos, hanem Jézus parancsa
és annak teljesítése. A mai részben például Lukács nem is részletezi az
apostoli munkát. Ehelyett a jézusi küldés lényegi elemeire és a munka
eredményére irányítja figyelmünket. Mivel az evangélium hirdetése a mai
Egyháznak és nekünk, a mai kor keresztényeinek szóló missziós parancs,
érdemes végiggondolnunk ennek főbb pontjait annak érdekében, hogy
teljesíteni tudjuk küldetésünket.

A négy evangélistánál találunk különböző és megegyező elemeket, amelyek a
missziós feladat teljesítésének sokféleségére, ugyanakkor egységére
utalnak. Máté evangéliumának sajátossága ebből a szempontból az lehet,
hogy a misszió szorosan kapcsolódik a jézusi alapítású Egyházhoz, amely a
Jézus által rábízott tanítást, igazságot hirdeti, és kapcsolódik a
szentségekhez, különösen is a keresztséghez, amelyeket az Úr szintén az
Egyház közösségére bízott (Mt 28,19). Márk elsősorban az igehirdetésben
látja a misszió megvalósulását, s az a szándék vezérli, hogy az ige
hallgatóját olyan hitvallásra késztesse, amelyet a Jézust Messiásnak
nevező Péter apostol (Mk 8,29) vagy a Jézust Isten Fiának megvalló római
katonatiszt tett a kereszt tövében (Mk 15,30). Ugyanezt a küldetést Lukács
az isteni irgalmasságról és a feltámadásról szóló tanúságtételnek tekinti,
János pedig Jézusnak az Atyától való küldetése és az apostolok Jézus
általi küldése közötti párhuzamot emeli ki: "Amint engem küldött az Atya,
úgy küldelek én is titeket" (Jn 20,21) - mondja Jézus.

A küldetésben emellett vannak alapvető közös elemek is. Mindenekelőtt a
Jézus nevében való cselekedetet kell megemlítenünk. A misszió minden
formája - legyen az igehirdetés, a szentségek kiszolgáltatása,
tanúságtétel vagy szeretetgyakorlás - a küldőnek, Jézusnak a nevében
történik. Az Ő nevében hirdetjük az evangéliumot és az Ő nevében
gyakoroljuk az irgalmas szeretet cselekedeteit.

Másodszor: Jézus megfelelő segítséget ad nekünk a küldetés teljesítéséhez
azáltal, hogy elküldi a Szentlelket. A Lélek indít minket az igehirdetésre
és a tanúságtételre, Isten Lelke irányítja és vezeti az Egyházat e
misszióban és a Lélek gondoskodik az eredményességről.

Harmadszor: Az első missziós út a környék városaiban és falvaiban élőket
érintette. A feltámadás utáni második missziós parancs már minden emberhez
szóló küldetést jelent, azért a mi feladatunk a világ minden népéhez szól.

S végül: Jézus minden tanítványának kötelessége a misszió, a hit és az
igazság továbbadása. Én is küldött vagyok, akit a Szentlélek indít és
vezet!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram, ha azt hiszem, hogy szívemet elárasztja a szeretet, de egy őszinte
pillanatban észreveszem, hogy a szeretett személyben önmagam szeretem,
szabadíts meg önmagamtól!
Uram, ha azt hiszem, hogy már mindenemet odaadtam, de egy őszinte
pillanatban észreveszem, hogy én szeretnék valamit kapni, szabadíts meg
önmagamtól!
Boldog Kalkuttai Teréz

________________________________

Az oldalon bele lehet hallgatni a műbe.
Szeretettel: István atya

References

2007. július 14., szombat

2007. július 13., péntek

2007. július 12., csütörtök

2007. július 11., szerda

2007. július 10., kedd

2007. július 9., hétfő

2007. július 8., vasárnap

Blogarchívum